Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Epöl - Érsekkéty - Farnad
21 . Esztergom vármegye községei. tartoznak az Ebedi és Hörcsök puszták. Dűlői közül fölemlíthetők a Faluhely dűlő, melyen 600 évvel ezelőtt a község állott, továbbá a Sánczok dűlő, hol a török hódoltság idejében ütközet volt. Erre vall az ott talált sok régi kard-darab, zabla, kengyel, stb. A Homokok nevű dűlőben kelta pénzek kerültek napfényre. A községet 1876-ban árvíz öntötte el. Posta- és távíró-állomás: Párkány-Nána. Epöl, kisközség,, az. esztergomi' járásban, a vármegye déli határán. Van benne 127 ház, 721 főnyi róm. kath. vallású lakossal, kik közül 559 magyar, 112 tót és 50 német ajkú. Határa 2189 kat. hold. Az esztergomi főkáptalan egyik ősi birtoka, melyet részben 1270-ben vétel útján szerzett, részben Erzsébet királynőnek 1284-ben kelt adománylevele alapján bírt. A káptalanon kívül 1270-ben az esztergomi János lovagok is birtokosai voltak. A Csák nembeli Márton fia, István azonban IV. László király uralkodása alatt, 1287 táján elfoglalta a káptalan birtokait. Az erőszakos foglalás ellen 1307-ben a káptalan fölemelte tiltakozó szavát, de csak a Csák Máté hatalmának megtörése után nyerte vissza birtokát. Az 1332—1337. évi pápai tized jegyzékek szerint Epölön már ekkor plébánia volt, mely a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. Albert király 1439-ben megerősítette a káptalant Epei helység birtokában. A XVII. században EbSzün vagy Eb-Szőny néven volt ismeretes. 1647-ben csak egy portát találtak e helységben. Az 1696. évi összeírás szerint 8 negyedtelkes és 6, földbirtokkal ellátott zsellér lakta. Az 1732—55. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek már az esztergomi káptalan birtokának mutatják s ennek földesurasága alá tartozott 1848-ig. Nagyobb birtokosa ma is az esztergomi káptalan. Róm. kath. temploma 1805-ben épült. Hozzátartozik az Epöli puszta. Dűlői közül említésre méltó a Benczivár nevű, a mely állítólag egy régi várnak a helye. Postája és távíró-állomása Baj na, vasúti állomása Anna völgy sárisáp. Érsekkéty, nagyközség, a párkányi járásban, 242 házzal és 1186 magyar lakossal, a kik vallásra nézve reformátusok és róm. katholikusok. Határa 3413 kat. hold. Első ízben 1295-ben szerepel az oklevelekben, melyek a Huntp.ázmán nembeli Kázmér fiak garázdálkodásairól adnak számot. Kázmér fiai innen 40 ökröt, ugyanannyi juhot, disznót és kecskét raboltak el. A fivérek azonfelül Pózsát, az esztergomi érsek jobbágyát is fogságba ejtették és csak 4 márka lefizetése után bocsátották szabadon ; egy kétyi lakost pedig megöltek. Azután békeszerződés czímen előbb 10, majd 11 márkát vettek fel a kétyi lakosoktól. A XIV. század elején a Divékiek birtoka. 1308-ban Divéki Barleus és Irozló (Jaroszló) itteni — négy eke — birtokukat Szőlősi Miklósnak adták el. 1420-ban ismét az esztergomi érsek birtokában találjuk. Az ez évi határjárás alkalmával azonban Zselizi Töttös László fiai ellent mondottak annak, hogy György passaui püspök, az érsekség kormányzója, bizonyos földterület birtokába jusson. 1427-ben Fakó János esztergomi várnagy Varga Gergely zelízi lakost elfogván. Kétyen börtönbe záratta, hol Varga Gergely meghalt. Az 1532. évi adóösszeírás szintén az esztergomi érsek földesuraságát említi. 1609-ben 2%, 1647-ben 2 portája volt. Az 1696. évi összeírás szerint Ölvedről átköltözött 7 jobbágy lakta. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 125 katholikust és 290 reformátust sorol fel. Plébániája már a XIV. században fennállott. Az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékekben szintén találkozunk az itteni plébánossal. Népiskolája is régi lehet, mert már az 1701. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is megemlíti mesterét. Most fennálló iskoláját 1830-ban építtette az érseki uradalom, a melynek földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. Jelenlegi nevét az 1907. évi febr. hó 7-én 131,168/906. számú belügyminiszteri rendelettel nyerte. Nagyobb birtokosa ma is az esztergomi érsekség. A községben fennálló két templom közül a róm. kath. 1884-ben épült, a reformátusoké 1775-ben, Van itt tej- és értékesítő-szövetkezet. A község határához tartozik Érsek puszta. Postája helyben van, távíró-állomása Bény. Farnad, nagyközség, a vármegye éjszaki szögletében. Van benne 383 ház és 1969 lakos, a kik közül 1713 magyar és 239 tót ajkú. Vallások szerint így oszlanak meg : 1160 róm. kath., 412 ág. h. ev., 351 ref. és 46 izr. Határa 5691 kat. hold. Első ízben 1156-ban találkozunk e helység nevével az oklevelekben. Ama 20 helység közé tartozott, melyeknek tizedét Martirius (Mártély) érsek ebben az évben az esztergomi káptalannak engedte át. Eredetileg Bars vármegyéhez tartozott. 1283-ban Vancsa Tamás mester, István esztergomi érsek és bibornok unokaöcscse és ennek testvére, Orbász pozsegai prépost voltak itt birtokosok, a kik birtokukat Epől. Érsekkéty. Farnad.
