Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Gyiva - Karva
22 . Esztergom vármegye községei. Gyiva. Karva. Ladomér esztergomi érseknek adták cserébe. A XIII. század végén és a XIV. század elején sokat szenvedett. 1295-ben a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér fia, 1311-ben pedig Csák Máté egyik tisztje, Vörös Bede pusztították az érsek itteni jószágait. Telegdi Csanád érsek 1342—1349 között új adománylevelet nyert Nagv Lajos királytól e helységre. 1295-ben már plébániája is volt. A XIV. században ismét világi birtokosokkal találkozunk Farnadon. 1338-ban Farnadi Petőről emlékeznek meg az oklevelek, a ki Kuralon birtokot vesz zálogba. 1359-ben már Esztergom vármegyéhez számították. 1384-ben szintén Esztergom vármegyében fekvő érseki falu. 1427-ben Vetési Jakab volt az érsek itteni uradalmának tisztje. A XVI. században még a jómódú helységek közé sorozták. 1532—1556 között 10, 12, 1557-ben 13, 1593-ban 9, 1609-ben 8 portája volt. 1647-ben 8% portát írtak benne össze. A felszabadító hadjárat alatt teljesen elpusztult. 1696-ban még egészen elhagyott volt. Lakosai ekkor a falun kívül, az erdőkben éltek, sőt Damásdon és Oroszkán is lakott egy-egy farnadi jobbágy. A XVIII. század közepén már jelentékenyen benépesült. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint lakosai közül 379 katholikus, 126 református és 169 ágost. evangelikus volt. Templomát 1732-ben építtette gróf Esterházy Imre herczegprímás a helység két rombadőlt egyházának köveiből, melyeknek egyike a falu közepén emelkedett, másika a vízen túl, Bars vármegyében feküdt. 1701-ben már tanítója volt a helységnek. A jelenlegi népiskola 1856-ban épült. 1848-ig az esztergomi érsek földesurasága alá tartozott, ki ma is egyetlen nagyobb birtokosa. A katholikus templomon kívül még két temploma van a községnek ; a reformátusoké 1804-ben, az ág. evangélikusoké pedig 1823-ban épült. A község határában végződött 1849 április 29-ikén a nagy-sallói győzelmes ütközet s a győztes magyarok egy része itt ütött tábort. A községnek 1699-ből származó pecsétnyomója van. Határában vannak Iklad, Mácsé, Motesiczky tanyák és Peres puszta. A lakosság fogyasztási és tejszövetkezetet tart fenn. Postája helyben van, távíró-állomása Nagysalló, legközelebbi vasúti állomásai Bény és Köbölkút. Hajóállomása Esztergom. Gyiva, magyar kisközség, a Párizs patak mellett, 37 házzal és 212 róm. kath. vallású lakossal. Határa 776 kat. hold. A XIII. század végén már önálló helységként említik az oklevelek. 1304-ben a Zovárd nembeli Zovárd szerez itt birtokot. 1439-ben Zsigmond király Pogánytelki István fiainak. Tamásnak és Bálintnak, valamint ezek rokonainak. TataiPálnak, Gyivai Dömjén fiának, Jakabnak, Belegi Domonkos fia Jakabnak adományozza. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Gyivai János birtoka. A későbbi, XVI—XVII. századbeli adóösszeírásokban nem szerepel. Az 1720. évi összeírásban még csak puszta, mely ekkor Libádhoz tartozott. Az 1753. évi adóösszeírás Tersztyánszky József alispánt említi birtokosául; ekkor 6 katholikus jobbágy lakta. A XIX. század első felében a falu egyik részét a Majthényi, másikát a báró Baldacci család birta. Azonkívül Palóczy Ádámnak volt itt birtoka. Mostani földesura ifj. Paskusz Benő. Ide tartozik a Macskás puszta. A község utolsó postája, távíró- és vasúti állomása Köbölkút. Karva, kisközség, a Duna balpartján. 98 háza és 800 magyar lakosa van, a kik jobbára róm. katholikusok. Határa 2775 kat. hold. A Tardos nemzetség ősi birtoka. Első ízben 1245-ben említik, mely évben Köbölkúti Péter itteni birtokát Miklósnak, a királyi hírnökök mesterének adta el. Unokái Karvai M klós fiai Zovárd és Csák, a kik testvéreikkel, Miklóssal és Péterrel az 1283-ban tartott osztály alkalmával Karván egy eke földet nyertek. 1300-ban a Csák nembeliek elpusztították ; ekkor Kis-Karva néven fordúl elő. E falu határában feküdt egykor Sartiván, másként Sartván nevű helység, eredetileg a Sartiván-Vecse nemzetség ősi birtoka, hol 1303-ban a Zovárd nembeli Zovárd szerzett birtokokat. 1312-ben Karvai Miklós bírta Karvát. Miklós fiai Miklós és Péter pénzhamisítással vádoltatván, összes birtokaik elvesztésére ítéltettek. 1352-ben Zovárd nembeli Domonkos azonban kimutatván, hogy ő nem részes rokonai bűnében, ennek alapján az ország nagyjai őt felmentették. Nincsenek adataink arra, hogy Karva megmaradt volna a Zovárd nemzetség birtokában. A XV. században a Sáros vármegyei eredetű Kapy család birtokába került. 1505-ben Kapy Menyhért Karva egy részét eladta Attyai Miklós esztergomi olvasó-kanonoknak és nővéreinek. 1519-ben Attyai Miklós egyezségre lépett Kapy János leszármazóival, mely egyezség értelmében Karva egynegyedrésze Kapy Katalin férje, Sárkányi Pathy Károly birtokába került. A mohácsi vész után elpusztult. Az
