Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Dorog - Dömös

19 . Esztergom vármegye községei. mányát, fiának, Péternek kérelmére 1270-ben V. István király is megerősítette. Később azonban Péter és Hermán e helységet eladták Magyar Pálnak, a ki 1364-ben Nagy Lajos király hozzájárulásával visszaadta az Ágoston-rendi szerzeteseknek. 1332-ben már fennállott a plébániája, mely a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. A török világban elpusztult. Az 1715—1720. évi összeírásban még csak pusztaként szerepel. Az 1732—55. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint az esztergomi káptalan birtoka. Ekkor hat egész telkes jobbágy és hét zsellér lakta. Plébániáját 1805-ben állították vissza. 1812-ben már iskolája is volt. 1848-ig az esztergomi főkáptalan földesurasága alatt állott. Hozzátartozik Kis-Csév puszta, mely az 1715—20. évi összeírások alkalmával még önálló helység volt, melyhez a mai Dág helység is odatartozott. Jelenleg épen megfordítva, Dághoz tartozik Kis-Csév puszta. A község róm. kath. temploma 1826-ban épült. Jelenleg legnagyobb birtokosa az esztergomi főkáptalan. A már említett Kiscsév pusztán kívül idetartozik még Kacséra puszta is. Postája Csolnokon van, távíró-állomása Dorog, hajó-állomása Esztergom. Dorog, kisközség, az esztergom—fűzitői vasútvonal mellett, 298 házzal és 1966 lakossal, a kik közül 1369 német, 477 magyar és 55 tót anyanyelvű. Vallásra nézve túlnyomóan róm. katholikusok. Határa 2002 kat. hold. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka, melyet 1287-ben az e nemzetségből származott Pázmán fia, Lampert és ennek fia, Kázmér, az esztergomi káptalannak adtak cserébe, de az nem élvezhette e javakat békében, mert IV. László uralkodása alatt a Csák nembeli Márk fia, István azokat hatalmasul elfoglalta. Venczel cseh király pedig, az 1304. évi betörése alkalmával, a káptalantól a helységre vonatkozó adománylevelet is elrabolta. A káptalan 1307-ben tiltakozik a Csákok foglalása ellen. Csák Máté hatalmának megtörése után ismét visszanyerte Dorog helységet, melynek birtokában Albert király 1439-ben megerősítette. A török világban elpusztult. Az 1696-iki összeírás szerint, sváb lakosai csak néhány évvel azelőtt telepedtek le. 1715-ben újabb sváb telepesek érkeztek a községbe. Az iskolamesterről már 1728-ban van említés. Plébániáját 1730-ban állították fel. 1848-ig az esztergomi főkáptalan földesurasága alá tartozott. Most nagyobb birtokosa nincsen. Róm. kath. temploma 1735-ben épült. A község határa hajdan a rómaiak temetkező helyéül szolgált. Ezt az ott kiásott leletek tanúsítják, melyek a budapesti és az esztergomi múzeumokba kerültek. A Hungária részvénytársaságnak mészégető gyára van itt. Határában barnaszén bányák is vannak. Hozzátartoznak Árpádícőszénbánya, Dorogi puszta, Óbánya és Újbánya. Van körjegyzősége, postája, távíró- és vasútállomása. Dömös, nagyközség, a Duna partján. Házainak száma 271, lakosaié 1443, kik jobbára magyarok ; ezek közül 1205 róm. kath. és 206 ref. vallású. Határa 4166 kat. hold. Már a XI. században virágzó helység, sőt királyi székhely volt. 1. Béla király 1063-ban, midőn az ország főembereivel tanácskozásra gyűlt egybe, a királyi palota összeomlása következtében itt halt meg. 1087-ben Szent László királyt, mielőtt a németek ellen hadat indított volna, szintén Döntősön találjuk. Plébániája 1107-ben már fennállott. Legnagyobb nevezetességre prépostsága révén jutott, melyet Álmos királyi herczeg alapított, s a melyet fia, II. Béla király 1138 szept. 3-án kelt adománylevelével gazdagon megajándékozott. Az alapító oklevél szerint a prépostságnak 59 helységben volt birtoka, melyeknek lakosai a szokott dézsmán kívül különféle élelmi czikkek szolgáltatására voltak kötelezve. IV. Jenő pápa Zsigmond király kérelmére a dömösi prépostságot szerzetesrendi apátsággá alakította át (1433—1445) s azt az olajfák hegyéről nevezett apát nyerte el. Hunyadi János kormányzó az apátságot ismét prépostsággá alakítván át, azt István szenttamási prépostnak adta. VI. Sándor pápa 1501-ben a prépostságot a nyitrai püspökséggel egyesítette. Az 1560. évi adóösszeírás szerint még akkor is a nyitrai püspök birtokában találjuk. A török világban elpusztult, de az egykori prépostsági épület még a XVI11. század első éveiben is fennállott, falait 1702 táján hordták szét. Az 1647. évi összeírásban csak % portával van felvéve. Az 1696. évi összeírás csak öt jobbágyát és tíz zsellérét ismeri. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Erdőcly Ádám nyitrai püspök és dömösi prépost birtoka volt, a ki az egykori prépostság romjait a faluban látható kis templom építésére használta fel. Plébániáját 1733-ban állították helyre, ugyanez évben megkezdték az új plébánia-egyház építését, melyet 1743-ban fejeztek be. Addig a prépostsági épület romjai között megmaradt kápolnát használták fel az isteni tisztelet tarDoroíí. Dömös.