Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Egyházi intézkedések

232 Esztergom vármegye őstörténete. 303 virágával ékeskedő szent szüzet magasztalja, ki megőrizvén a szüzesség szirmát, a hervadhatatlan virágot, az üdvözítő Jézus Krisztust adta e világnak."

1) Ez apáczákat régtől fogva kegyelte, minthogy már 1381 június 7-én átírta és megerősítette, Ruzsint, a nevezett szüzek apátnője kérésére, Ladomér esztergomi érsek 1297 június 5-én kelt oklevelét.

2) Búcsus levelei közül kiemelem még azokat, melyeket Székely- (jelenleg : Maros-) Vásárhelyt adott, a hol 1384 őszén — úgy vélem, — azért tartózkodott, hogy fegyveres népét toborozza össze, melylyel Hedvig királynőt Krakkóba kísérte; és visszajövet a következő télen, hogy Erdélyt Mária királynő hűségében megtartsa. Szeptember 17-én a szebeni Űrteste és vére társulatnak, deezember 17-én ugyanannak, 1385 április 21-én azoknak, kik a brassói Mária-templom építéséhez segítséggel járultak.

3) Hogy önmaga is az Űr legszentebb teste iránti imádatát kifejezze és főszékesegyházát, „mely az összes magyarországi egyházak között a kath. hit főerőssége, feje és tanítónője", különös módon kitüntesse, s az istentisztelet fényét öregbítse, a Sz. Béla tiszteletére szentelt főtemplom déli oldalára fényes kápolnát építtetett és javadalmazott a bajmóczi kerület dézsmanegyedével (a tized 25%-ával), továbbá a nagy-nógrádi, a marczali, búsai, (Bussa) alsóendrefalvi, vásáros-terennei, moharai, kálnai, keszei, drái (Drás), szakali, szabonyai, (Szklabonya) gáli, dalai, kazári, kis- és nagy-csitári, tarnóczi, kürti, zobori, lóczi, nováki, zsélyi, csesztvei, szügyi negyeddel, melyeket az esztergomi érsekek, mint személyi javadalmakat tetszésük szerint szoktak adományozni ; azonképen a kis-nógrádi, jenei búza- és bordézsma negyedével a kápolnaigazgató asztalának kenyérre és italra, végre budai házai már említett jövedelmével. — A kápolna igazgatója kötelességévé tette, hogy minden vasárnap a Szent-Háromság, csütörtökön az Ürteste, szombaton a bold. Szűz tiszteletére nagy-misét énekeljen, Sz. Mihály és Demeter ünnepeit az egész nyolczadon át megülje, s egyébként az egész éven át misézzen, a miért szakadatlan jelenlétre (residentiára) kötelezte. A kápolna igazgatójának az egyszerű kanonokok közül való megválasztásával az esztergomi káptalant bízta meg, kit az érsek, vagy helytartója megerősítsen. — Mint szentszéki követ, bőséges búcsúkkal látta el a kápolnában tartott istentisztelet részeseit. Megemlítendőnek tartom, hogy a búcsus napok között a lengyel Sz. Szaniszló vértanú ünnepe is előfordul.

4) Sajnos, e kápolnának csak alapköve maradt ránk, míg a brassói plébánia-templom mind e napig egyik dísze a XIV. század csúcsíves építészetének. Demeter érsek főpásztori egyéb intézkedései közül megemlítendők, hogy a pozsonyi polgároknak megengedte az elpusztúlt széplaki templom helyreállítását.

5) Továbbá, hogy a váradi püspököt és helyettesét megkérte és meghatalmazta, hogy a szebeni egyházi kerületben, mely közvetetlen az esztergomi érsekség alá tartozott, püspöki teendőket végezzen.

6) Azonképpen, hogy a sasadi (Buda mellett) plébániát István budai polgár fiának, Péter úrnak saját specziális káplánjának adományozta.

7) Valaminthogy megerősítette Miklós affrikai (ma németül : Freck, magyarul : Felek) plébánosnak a szebeni káptalan dékánjául való megválasztását.

8) Reánk maradt még egy érdekes, Budán, 1386 februárius 20-án kelt, s az udinei városi hatósághoz intézett levele, melyben arra inti Udine városa tanácsát, hogy Carrara Ferencznek, padovai fejedelemnek bizalmas emberét, nemes Rabaadi Mihály urat, kit elfogtak volt és fogságban tartanak, szabadon bocsássák. Ez a Rabatta valamely ütközetben esett foglyul és valószínűleg a Carrara kérésére közbenjártak megszabadítása végett Demeter bíboroson kívül özvegy Erzsébet királyné és Alsáni Bálint pécsi püspök.

9) Valamint VI. Orbán pápa bulEgyliázi intézkedések. Fejér, CD. X/I„ 307. ded. Buda, 1386. június 6. 2) Orsz. levéltár, DC. 6665. V. ö. Knauz, Monum. Strigon. II., 402. s) Zimmermann, II., 593., 595., 599. 4) Az alapítólevél több példányban van meg az eszterg. kptl. magánlevéltára 72. fiókjában és primási levéltárban. Igen hibásaan kiadta Fejér is. CD. X/I., 159. 5) Dipl. Poson. I., 627—9., ded. Esztergom, 1381 jul 11. Ortvay tisztelt barátom szíves közlése. 6) Zimmermann, II., 524. ded. Buda. 1380 ápr. 22. 7) Eszterg. fökápt. magánlevéltára. 45. fiók, 1. nyaláb, 8. szám. ded. Zólyom, 1382. júl. 11. s) Zimmermann, II.. 594. ded. Torda. 1384 decz. 6. 9) Verci, Storia della Maria Privigiana, XVI., 10S. — Glória, Monum. d. universita di Padova. IT.. 185.