Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - KESZEI MIKLÓS, ESZTERGOMI ÉRSEK - Keszei Miklós származása

232 Esztergom vármegye őstörténete. 291 Ez utóbbi érintkezése a magyar királyi udvarral ismét a római egyház olasz birtokai visszahódítására vonatkozik. 1360-ban nagy veszély fenyegette az egyházat Visconti Barnabó, a milánói herczeg részéről, ki Bolognát ostromolta és Albornoz bíboros e veszély elől nem talált menekülést. A pápa tehát ismét a magyar királyhoz folyamodott, minthogy más oltalmat nem talált a milánói herczeg ellen. „Legott levelet küldött fiához, a magyar királyhoz tudniillik, ki az időben az összes keresztény fejedelmeket hatalmával és személye jelességével meghaladta, a miért is az egyház fiának nevezik őt, noha előbb a franczia királyt hítták annak".

1)— Nagy Lajos vévén a pápa levelét, azonnal irt Viscoiti Barnabónak, és levelét egy olasz emberrel, a föntebb említett Surdis János, akkor kalocsai préposttal küldötte Milánóba. Egyúttal fölhívta Németország összes fejedelmeit és vitézeit, csatlakozzanak hozzá és támadjanak föl az egyház hütelenei ellen.

2) De szavát nem hallgatták meg sem a milánói herczeg, sem a német fejedelmek.

3) Űj kérelemmel ostromolta tehát a pápa a magyar királyt, a császárt s a német fejedelmeket, a vicenzai püspököt küldvén hozzájok, és külön hízelgő leveleket íratott a magyar királynéknak, a főpapok és főurak közül azoknak, kikre a király szívesen hallgatott, hogy buzgón támogassák kérelmét. íratott hasonló czélból Pál frisingai püspöknek is,

4) és fölhatalmazta Albornoz bíborost, hogy a magyar királylyal és megbízottjával tárgyalhasson. (1360 aug. 6.) Pál frisingai püspök teljesítette a pápa megbízását ; alighanem személyesen jött a magyar királyi udvarba, és miután Nagy Lajos király elhatározta volt, hogy Meggyesaljai Morccz Simont hétezer emberrel küldi Bologna fölmentésére, megkérte a frisingai püspököt, hogy mint az ő követe, kisérje segítő-csapatát Olaszországba.

5) ' Jágerndorfi Pál meghalt mint frisingai püspök, 1377 július 31-én. KESZEI MIKLÓS, ESZTERGOMI ÉKSEK. 1358—1367. Jágerndorfi Pál után, immár Vásári Miklós utódját, Keszei Miklóst szemeljük ki tanúlmányunk tárgyává. Az esztergomi főegyházmegyei névtárban ,,de Frankló" vagyis „Frankói" melléknéven fordul elő Miklósunk, de tévesen. Mert az ugyan kétségtelen a vasvári káptalan 1392. évi följegyzéséből, hogy Kelemen fia János, frankói nemes testvére vagy kisöcscse (germanusa) volt valamely „néhai érsek urnák".

6) De ezzel koránt sincs az mondva, hogy ez a „néhai" esztergomi érsek volt, mégkevésbbé, hogy épen Miklósunk vala. Sőt „Sopron vármegye történetében"

7) foglaltatik egy, ugyancsak a vasvári káptalantól, 1386 januárius 20-án kiadott levél, mely szerint a frankói nemesek rokonául egyenesen István, volt kalocsai érsek említtetik, tehát ugyanaz az István, kit VI. Kelemen pápa Szigeti (de Insula) Istvánnak nevez,

8) kit, mint tudjuk, 1350 januárius 11-én nyitrai püspöknek neveztek ki, 1367 februárius 10-én pedig áthelyeztek Telegdi Tamás utódaként a kalocsai érsekségbe, hol 1382-ben elhúnyt. A föntebbieket nagy valószínűséggel megállapítván, arra a kérdésre, hogy tehát Miklósunk mely nemzetség ivadéka ? eddigi kutatásaink után sem adhatunk választ,

9) se Wertner Mór dr., jeles genealogusunk ama nézetéhez nem csatlaKeszei Miklós származása. 1) Petri Azarii Chronicon, Muratorinál XVI, 391. — Chronicon Placentinum ugyanott, 505. 2) Diessenhoffen Böhmernél : Fontes IV, 117. 3) Kivételt az egyetlen IV. Rudolf osztrák herczeg tett, ki 1360 karácsony táján száz sisakost küldött Bolognába. (Contin. Zwettl, Pertznél IX, 688. —Chron. di Bologna, (Muratorinál XVIII, 458.) *) Theiner, Hung. II, 45. ded. 1360. április 26-án. s) Erről csak egy adatunk van, melyet a bolognai Albornoz-féle levéltárból Aldásy Antal t. barátom volt szíves kérésemre fölkutatni, hogy t. i. Pál frisingai püspök és Lajos magyar király követe 1360 október 2-án Albornoz bíboros embereitől 300 aranyat vett kölcsön. — A magyar fölmentőhad viselt dolgait olvd. a M. Nemz. Tört. (millenniumi kiadás) HL k. 260. lap. a)Orsz. Itár Dl. 2935. 7) Okltár I, 481. 8) Supplic. Clem. VI. a. IV. p. I, f. 41. 9) A VI. Kelemen pápához fölterjesztett és 1350 januárius 28-án elintézett szupplikácziók egyikében (anno 8. parte 1. folio 136.) magyarországi István barát, a hittan mestere a szent-ágostonrendi remeték szerzetéből (tehát a föntebbi Szigeti István), arra kérte a pápát, hogy Antal fia János-