Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A szicziliai királyság
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 258 A szicziliai királyság 1. lenhessók. Kincstárát úti költségül kiürítette, kíséretet is fényeset adott melléje, melyben Vásári Miklós is helyet foglalt. Miklós kiszemelését Nagy Lajos király úgy indokolta, mint a kit sokféle erény díszített és országos ügyek végzésére helyes tanácscsal szolgálhatott. 1) Erzsébet anyakirályné 1343 július 24-én érkezett Nápolyba. Anyai éles szeme csakhamar meglátta, hogy Johanna ármányai ellen csak Avignonban, a pápánál találhat oltalmat. Kőszegi Vid barát, nyitrai püspök vezetése mellett tehát követséget állított össze, mely a pápától kieszközölje a szicziliai koronát Endre részére, kit az születésénél fogva megilletett. E követségnek nem utolsó tagja volt Miklós prépost. -— A római szentszék nem akart hozzájárulni, hogy Endrét is megkoronázzák szicziliai királynak. Keserű tapasztalatai voltak a szicziliai ügyekben. VI. Kelemen pápa inkább hajlott azok nézetéhez, kik attól tartottak, hogy a szentszék csakis kárát vallhatná, ha az Anjouknak ugyanaz az ága uralkodnék Szicziliában, mely Magyarországon. Csalódni emberi dolog. A szentszék is csalódott e föltevésében. Csalódása egyik következménye a nagy egyházi szakadás lett, mely VI. Orbán uralkodása alatt kezdődött meg. Ez idő szerint azonban mégis engedett a szentszék, nem ugyan a magyar követség jogi bizonyítékainak, mert a követ urak eszök munkájával nem sokra mentek, hanem czélt értek azzal, hogy Lajos király és anyja tudtán kivűl, 44.000 ezüst márkát ígértek a pápai kamarának, ha Endrét szicziliai királynak megkoronázzák. 2) Nagy Lajos király és anyja megütközéssel vették tudomásul, mi módon szerzett követségök Endre herczeg jogának érvényt, hogy Szicziliához való igényöket, mely Isten és igazság szerint a magyar Anjoukat megillette, pénzen kellett megvásárolni ok. Neheztelésök főleg a követség vezetője, a nyitrai püspök ellen irányúit, kit a pápa nem győzött eléggé ajánlani és mentegetni. 3) Vásári Miklóst ellenben fönnen magasztalta a király, hogy hasznos szolgálatot végzett neki, hűségesen, nagy gonddal és fáradsággal járván el ügyében a pápánál. Nem csoda tehát, hegy midőn Vida püspök halalával a nyitrai szék megürült, 4) Nagy Lajos király Miklóst, az esztergomi prépostot, noha még csak alszerpap volt, szemelte ki nyitrai püspöknek. A pápa pedig, ki az időben minden püspökség betöltését magának tartotta fönn, 1347 május 23-án annál szívesebben nevezte ki, hogy ezzel is megvigasztalja az Endre herczeg borzasztó halála következtében (1345 szeptember 19-én) keményen sújtott és bosszút lihegő királyi családot. Nem föladatunk az eseményeket, melyek Endre herczeg meggyilkolása nyomán keletkeztek, újabban előadni, hanem tárgyunkra vonatkozólag azt kell megjegyeznünk, hogy Vásári Miklós ezután mint ügyes diplomata, nagyszabású politikus és hadjáratoktól sem idegenkedő vezérférfiú mutatkozik be, mi által anynyira megnyerte a királyi udvar bizalmát és kegyeit, hogy a főpapi méltóságok rangsorozatán, a nyitrai, zágrábi püspökségen és a kalocsai érsekségen át az esztergomi érsekségig — nem is haladt, de mondhatnók, — röpült. — Nagy Lajos király írva hagyta felőle : Miután Endre herczeg a királyi czímet és koronát a római szentszéktől elnyeré, némely gonosz, ármányos és áruló emberek, a pokol fajzati, az egész világ megbotránkozására őt meggyilkolák, ő maga, a király pedig égett a boszúvágytól. hogy ez Isten ellen elkövetett szörnyű bűnt megtorolja : mielőtt személyesen útra indulna, Miklóst, akkor már választott és megerősített püspököt küldötte előzőleg Apuliába, a magyar királynak meghódolt Aquila városába, némely főurakkal és vitézekkel. A püspök, a hadi kincstár is vele lévén, folytonos veszedelemnek kitevén életét, több hónapig működfitt ott, hogy a föladatot, inelylyel megbízták, végezze. Az ő és a már előbb Olaszországba érkezett Kont Miklós utánjárásának és rábeszélésének köszönhető főleg, hogy ama vidék fejedelmei, főurai, nemesei és mindenrendű népei a magyar ügyhöz szegődtek, és Nagy Lajos királynak hűséges segítséget Ígértek. Azután visszahítta őt a király, hogy számot adjon a tapasztalt hangulatról és fáradozásai eredményéről. A haza érkezett püspök a király teljes megelégedésére elmondotta Apuliában végzett dolgait ; kiket nyert meg számára és mennyire készek *) Turul, 1899. 137. 2) Küküllei főesperes, Fontes domest. III., 142. 3) Theiner, Monum. Hung. I., 664., 682. 4) 1347. április 4-én a nyitrai püspökség üresedésben van. (Fejér, CD. IX I., 464)
