Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Káptalani birtokok
214 Esztergom vármegye őstörténete. 228 birtokosok is számosan, sőt nem tetszhetett azoknak a főuraknak sem, a kik eddigi fáradságaik jutalmát, költségeik megtérítését csupán csekély részben nyerhették meg, „noha többet érdemeltek", mint a királyi adományos levelek említék; s e „többet" az elnyerendő főkonczból, Csák Máté nagyterjedelmű birtokaiból várták. Ez uralkodó hangulatról tanúságot tesz a Budán összeült magyar püspöki karnak fölirata a pápához, melyben panaszosan előadja, menynyit szenvedett Tamás érsek, a miért Károly király ügyét oly hévvel karolta föl, Trencsényi Mátétól, a király vetélytársától, ki az esztergomi egyház birtokait pusztította, elfoglalta. Kéri tehát ő szentségét, ejtse módját a kárpótlásnak, nevezetesen írjon Károly királynak, hogy annak idején a mondott zsarnok javaiból igyekezzék kielégíteni az érseket. •— A király már e hír hallatára, hogy az elégületlenséget elfojtsa, hízelgő kifejezésekkel erősíté meg Tamást Rozsnyóbánya birtokában, utóbb személyére is, a szenvedett károk pótlásául jelentékeny adományt tett. De a Trencsényi úr ellen, csak miután a Kősziniekkel s a Barsákkal végzett, indított hadjáratot az esztergomi egyháznak adott Komárom alá, hová Tamás érsek is elkísérte, hogy segítője és tanúja legyen 1317 november 3-án e vár bevételének. Azonban Máté teljes leveretésének tanúja már nem lehetett, minthogy 1321. évi januárius havában a sírba szállott, míg Máté két hónappal későbben halt meg, és mindhaláláig fönntartotta, ha nem is egész terjedelmében, félelmes hatalmát. II. Tamás az esztergomi érsekek között kitűnő helyet foglal el. Hat, felerészben legalább viharos, romboló század vonult el ugyan emléke fölött ; de a mi ránk maradt belőle, nem csupán rokonszenvünket, hanem tiszteletünket és nagyrabecsülésünket is fölhívja, mert nagylelkű, igazságszerető, méltányos és buzgó főpap volt. Hű, egyháza és hazája iránt egyenlő mértékben, nemcsak királya érdekében, miért föláldozta mindenét, hanem ellene is, hogy a magyar nemzet szabadságát megvédje. Példa rá a következő eset : A király évek óta nem tartott országgyűlést, pedig az országnak özön baja volt orvosolni való. A régibb zsarnokok : az Amadéfiak, Barsa testvérek, Szécsi Péter, Amadé nádor fia, László vajda fiai le voltak verve, Csák Máté korlátok közé szorítva, a Kőszíniek megtépve, de a nemesség még mindig nem jutott javai és jogai birtokába. A királyi tisztek s az uj arisztokráczia a régiek nyomán kezdett megindulni, s a veszély nem csekély lehetett, mert Tamás érsek és püspöktársai szükségesnek találták szövetséget kötni, hogy egymást el nem hagyják. Azután két püspököt követségbe küldének a királyhoz, hogy sérelmeiket előadják. Károly király hallgatott rájok és legott országgyűlést hirdetett Rákosra, melyen megígérte, hogy az ország rendeinek és lakosainak jogait gondosan megvizsgálja és megtartja. Ezután is úgy találjuk, hogy a király több éven át országgyűlést tartott. Hasonló tettek Tamás érsek legméltóbb emlékei ; de az idő is megkímélte egy emlékét, a szepesi híres alfresco-képet, melyet a szepesiek a rozgonyi diadal emlékére prépostságuk templomában festtettek. Ott térdel Tamás érsek s kezében tartja a szent koronát, melyet ő szerzett meg az Anjouk számára. 1) Pénzügyei, — nem is csoda, — jó rendben ritkán lehettek, noha egyes gazdasági rendelkezései, például a récsei hegynek szőlővel való beültetése és kisebb vásárlásai után ítélve, aligha volt rossz gazda. így megvásárolta három sütőmestertől és esztergomi polgártól Keménden, több kőrejáró garami; malmükat 26 márka finom ezüstért. Hasonlóképen Bábi Móricz nyitramegyei nemestől az esztergomi határban fekvő zamárdi (Szamárhegy) birtokot 50 márka finom ezüstért. — Továbbá Karvai Sándor fia Miklóstól és özvegy anyjától palotájokat, mely Szent-Pálfalva déli részén, a templom előtt feküdt, hat márkán. — Ugyanott és ugyanannyiért megvásárolta Csonkur fiai kőházát, mely a hídhoz vezető utczában, Kabáék háza mellett feküdt. Fölöttébb érdekes Esztergom helyíratára és gazdasági viszonyaira a főkáptalannak ez időben (1315,1320) kelt két levele, melyek közül az első Örmény fal vára, a másik egy kertcserére vonatkozik. Esztergom határában több faluja volt az esztergomi főkáptalannak, egyebek között Örmény, mely a Szent Ágoston remeték Szent Anna-temploma közelében terült el. Kicsi falu lehetett, mert szántóföldek nem tartoztak hozzá. A lakosok, a káptalan jobbágyai, csak ház*) Lásd a Szent István-Társulat 1889. évi Almanachjában : Pór Antal : II. Tamás mester esztergomi érsek. Káptalani birtokok.
