Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A templomos-rend - A Szt. Lázár lovagok rendje - A Szt. Klára-rend - A pilisi apátság - A garamszentbenedeki apátság - A sági prépostság

214 Esztergom vármegye őstörténete. 218 A templomosrend. A Szt. Lázár lovagok rendje. A Szt. Klárarend. A pilisi apátság. A garamszentbenedeki apátság. A sági prépostság. A templomos-rend, mely hazánkban már III. István alatt telepedett le. szintén bírt rendházzal Esztergomban. Bombardi szerint a templomos vitézek 1200 táján a vár tövénél laktak, ott, a hol az a zöld mezőre kinyúlik. III. Honorius pápa 1216-ban a magyarországi templomos-rend mesterét a szentföld visszafoglalására fordítandó egyházi adó beszedésével bízta meg. Ez az első okleveles adat, melyből az esztergomi ház fönnállására következtethetünk. Közvetetten okleveles adatunk azonban csak a XIII. század végéről van az esztergomi rendházról, III. Endre király 1294-ben kelt oklevelében, melyben a király a városi polgárok zsarolásai ellen a káptalannak igazságot szolgáltatott. (Pesty Frigyes : A Templáriusok Magyarországon. Balics Lajos i. m. II. 2., 323.) A Szent Lázárvágok rendje, mely a bélpoklosok gyógykezelése és ápolása czéljából alakult a XII. században Palesztinában, e század végén már Esztergomban is meghonosodott, miután a ragályt hazánkba is behurczolták. A rend esztergomi háza már 1181-ben fennállott. Szent-István helység határleírásánál említés van a Lázár-lovagok földjeiről. A tatárjárás előtti korszakban Esztergomban kórházuk is volt. A tatárjárás után a rend hanyatlásnak indúlt. IV. Béla a rend földjeit és szőleit megvevén, azokat 1256-ban Sigrid comesnek adományozta. Utoljára egy 1272. évi határleírás emlékezik meg róluk. (Balics i. m. II. 2., 333.) A Szent Klára-rendű apáczák Szűz Máriáról nevezett esztergomi zárdája, a rend egyik legrégibb háza, melynek fennállásáról egy 1136-ban kelt oklevél emlékezik meg. A zárda a Duna egyik szigetén, a Ferencz-rendűek monostorával átellenben épült fel. 1198-ban az apáczák bizonyos árúczikkek után vámot szedtek Esztergomban. A tatárjárás alatt hihetőleg elpusztúlt a zárda, de csakhamar helyreállíttatott. 1263-ban a zárda apátnője egy csolnoki szőlőt engedett át a nyúlszigeti (Margit-sziget) apáczáknak. 1265-ben a monostor egy birtokáról van említés Tobold szigetén. 1266-ban az apáczák tíz ezüst márkáért, Zsidód szigetén egy eke földet adtak el a János-lovagoknak, hogy Kecseden bírt részeiket a zálogból visszaválthassák. 1270-ben V. István királytól bizonyságlevelet nyernek arra nézve, hogy az esztergomi vám egy része őket illeti meg. IV. László király 1288-ban megerősítette az apáczákat az esztergomi vám birtokában. Alig néhány évvel később, 1295-ben, III. Endre király is állított ki részükre hasonló bizonyságlevelet. A már említett szigeti birtokokon kívül övék volt Sárkányfalva is. (Balics i. m. II. 2., 379. Magyar Sión I. 374. Fejér IV. 3., 379.) Az elősorolt egyházi intézményeken kívül, a pilisi és a garamszentbenedeki apátság, továbbá a sági (Ipolyság) prépostság volt birtokos a vármegye területén az Árpád-házi királyok uralkodása alatt. A pilisi apátság, melyet III. Béla király 1184-ben alapított, a Pilis-hegy délkeleti lábánál, a mai Pilisszentkereszten, tehát a mai Esztergom vármegye szomszédságában állott fenn. Az apátságnak is voltak birtokai a mai Esztergom vármegyében. Egy 1268. évi oklevél említi az apátság Nyka faluját (ma Nyika puszta, Bajnától délre), ezenkívül bírta még Kis-Héreg pusztát is, melyet azonban később, 1436 okt. 9-én, Hermán pilisi apát az esztergomi érseknek engedett át. (Békefi : A pilisi apátság tört. I. 404. Hazai Okmt. VII. 107—109.) A garamszentbenedeki apátság, I. Géza király 1075. évi alapító-levele értelmében Kakaton. a mai Párkány helység területén, illetőleg attól lejebb, a Garam torkolatánál, 10 révházat és 3 eke földet, ezenkívül Kesztölczön 7 szőlőt, 5 szőlőmívest és 1 eke földet nyert adományúl. Az utóbbit azonban az esztergomi káptalan csakhamar elfoglalta, melyet többé az apátságnak nem sikerült visszaszerezni. A kakati vámot a XIII. század második felében még az apátság birtokában találjuk ; 1268-ban még bérbeadja az apátság, de később az esztergomi érsek elfoglalta tőle. (Knauz : A Garam melletti Sz. Ben. Apáts. Tört.) A sági prépostság 1291-ben a Hunt-Pázmán nembeli Benedek comestől egy palotát nyer Esztergomban, mely a Szent Lőrincz-templom temetője előtt állott. (Récsey Viktor : A Szent Lőrincz-templom maradványai.) A keresztény hit felvétele után Géza fejedelem Esztergomban, a várban, Szent István első vértanú tiszteletére még 979 előtt templomot építtetett, melynek egyik kápolnájában keresztelték meg Szent István királyt. E templom sok viszontagságon ment át. Később, a XIV. század végén, e templomhoz prépostságot és káptalant alapítottak. (Rupp i. m. I. 1., 6.) A székesegyházat maga Szent István király emelte Boldogasszony és Szent Adalbert, a magyarok egyik apostolának tiszteletére. Martyrius esztergomi érsek dl50—58) Szűz Mária