Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Régi templomok - Érsekek az Árpád-ház kihaltáig
214 Esztergom vármegye őstörténete. 219 oltárával ékesíté, II. Géza király pedig 1157-ben Gervasius győri püspök közbenjárására, a nánai és a kakati sónak vámját adta az egyháznak. 1188—1198 között e templom a lángok martaléka lett. Jób érsek fáradozásai következtében Zsófia királyné költségén csakhamar még díszesebben helyreállíttatott. Az építési munkálatok a XIII. század első éveiben nyertek befejezést, miként ez, az 1762-ben még romban fennálló kapuzat felett olvasható volt. (Balics Lajos i. m. I. 25., II. 122. — Rupp i. m. I. 1„ 9.) A tatárpusztítás nagyobb kárt nem okozott a székesegyházon ; az Arp dházi királyok uralkodása alatt nincs is adatunk, hogy a székesegyház helyreállításra szorúlt volna. Csak később, a XIV. század elején, Venczel cseh király támadásakor volt pusztításnak kitéve. A két várbeli s az egyes monostorokhoz tartozó egyházakon kívül az Árpádok idejében még két templom emlékét őrizték meg az oklevelek. Az egyik a Szent Lőrincz-templom, melyről Imre király 1202. évi oklevelében van első ízben említés, mely a régi város árkának éjszak-keleti részén, a Kis-Dunától nem messze, a Lőrincz-kapuhoz vezető híd mellett állott. E templomról IV. Béla király 1264. évi oklevele, — melyben megalapítja a csúthi monostort, — szintén megemlékezik. A templommal szemben állott a káptalan jobbágyának, Miklós vargának háza, melyet a káptalan 1288-ban tőle elvevén, Mihály szabónak adományozott. Ugyancsak a templom temetője előtt állott a Hunt-Pázmán nembeli Benedek comes palotája, melyet a sági prépostságnak adott. (Récsey Viktor : Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai). Szent Miklós egyházáról szintén még a XIII. század elejéről vannak okleveles adataink. Imre király, midőn Jób érsek kérelmére 1202-ben az esztergomi káptalan piaczi adószedési jogát megerősíti, a piaczteret is megjelöli, mely az oklevél szerint, a Szent Lőrincz templomtól dél felé, a Kis-Duna partján, egészen a Szent Miklós-templomig vonult el. (Récsey Viktor i. m.) A mai Esztergom vármegye területén az Árpádok idejében fennálló egyházakról a pápai tizedjegyzékek nyújtanak némi adatokat. Ezek szerint a vármegye dunáninneni részében, a Szent-György vértanúhoz czímzett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerületben a következő egyházak vannak elősorolva. Bucs, (Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról már egy 1208-ban kelt oklevél megemlékezik), Kéty, Kakat, Muzsla (1233-ban már volt plébániája), Kéménd (plébánosával 1295-ben találkozunk), Armat, Armati, (megfelel a mai Kőhídgyarmatnak), Nána, Szőgyén (Német-Szőgyén plébániáját 1291-ben Ladomér érsek alapította.) Ez a névsor azonban nem teljes. Hiányzik Farnad, melynek lelkészéről egy 1295. évi oklevél emlékezik meg, Dömös, melynek plébániája 1303-ban már fennállott. A vármegye dunántúli részében, mely a veszprémi püspökséghez tartozott, szintén találunk egyházakat, melyek nem fordúlnak elő a tizedjegyzékben, mint Szent-Lélek, melynek monostorát IV. László király 1287-ben fejezte be, Kesztölcz, a hol szintén monostor állott fenn. Végül közöjük az esztergomi érsekek névsorát, az érsekség megalapításától az Árpádház kihaltáig terjedő korszakban. Sebestyén 1001. Aschrich (Anasztáz) 1007—1036. Domonkos 1037. Benedek, másként Beneta 1046—1055. Dezső vagy Ders 1067—1075. Nehemias 1075— 1077. István 1093. Acha 1094. Seraphin 1095—1104. Lőrincz 1105—1116. Marczel 1124. Feliczián 1127—1139. Macarius 1142—1146 jan. 25. Martyrius 1 150—1158 febr. 14. után. A Guth-Keled nembeli Lukács 1158—1174. Miklós 1181—1183. Jób 1185—1203., a Csák nembeli Ugrón 1204; Calanus választott érsek 1204—1205 aug. 1., János 1205 okt. 6.—1223. nov. Tamás 1224. Széküresedés 1224—26. Róbert mester 1226 márczius 13.—1239 nov. 2. Mátyás, 1240 márczius 6. — elesett a muhi csatában 1241 ápril 11. A Báncza nembeli István 1242 májustól választott érsek 1252 novemberig. Széküresedés 1252 nov.—1254. Benedek II. 1254 febr. 25.—1261 július 2 utánig a Csurla nembeli Joakim fia Fülöp 1265 jan. 11.—1272 decz. 18. után. A Kán nembeli Miklós választott érsek 1273 márcz.—1273 június. Széküresedés 1273 jún.—1274 febr. Benedek mester 1274 márcz.—1276 decz. a Kán nembeli Miklós másodízben 1277 febr.—1278 jún. 1. Széküresedés 1278 jún. 1.—1279 jún. 13. A Monoszló nembeli Ladomér 1279 jún. 13.—1298 jan. Bicskei Botond fia Gergely választott érsek 1298—1303 szept. 7. Régi templomok. Érsekek az Arpád-há;-, kihaltáig.
