Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE - A római uralom

Esztergom vármegye őstörténete. 196 került elő, úgy hogy az Esztergomvidéki Régészeti Múzeumban jelenleg 72, majdnem ép és temérdek töredék van. Ezek közül egyik-másik óriási alakok maradéka. Ilyenek az esztergomi határban levő borzhegvi ásatás alkalmával is kerültek elő. (Az araviszkok temetkezéséről : Kuzsinszky A. magy. nemz tört I. k CCXIII.) Az araviszkok, mint kulturnép, pénzt is használtak, sőt magok vertek. Hampel dr. bemutatja pénzeik rajzát a Budapest régiségei (IV. 35.) czímű folyóiratban. Esztergom környékén is találtak ily pénzeket, melyek hasonlók amazokhoz. * A mindinkább terjeszkedő római birodalom a pannonok meghódítását is kitűzte czéljául. E feladat a brundusiumi egyezség alapján, Kr. e. 40-ben Octavianusnak lett kötelességévé. Ez pedig azért volt szükséges, mert a római tartományokból a száraz út erre vezetett Dáciába és a Balkán félszigetre. A pannonok és dalmátok ezt tudván, folyton forrongtak a rómaiak ellen. Octavianus mostohafiát, Tiberiust küldte ellenök. Ez Kr. e. 1 l-ben mindkét nép ellen egyszerre harczolt s mindkettőt engedelmességre szorította. Ekkor Octavianus Dalmátiát Pannóniával és Moesiával együtt, Illyricum név alatt császá'i kormányzás alá helyezte és császári helytartót (legati augusti pro praetore) állított a provincia élére. Tiberius e győzedelmes hadjáratáért Kr. e. 9-ben diadalmenetben részesült. Octavianusnak e győzelemre vonatkozó szavait megőrizte a Monumentum Ancyranum. A császár így szólt : „Miután Tiberius Nero, mostohafiam, — ki akkor még hadvezérem volt, — a pannon népeket legyőzte, — melyekhez uralkodásom előtt római hadsereg nem jutott, — alávetettem a római nép uralmának és Illyricum határait a Duna folyam partjáig toltam elő." Illyricum tartománynak éjszaki határa azonban csak az Al-Duna és a Száva volt. Az ezen túl éjszakra fekvő vidék egész a Közép-Dunáig állhatott a római birodalommal szövetséges viszonyban, de nem volt még provinciaként bekebelezve. A római csapatokkal való folytonos érintkezés megismertette a katonai szervezetet és meghonosította a római nyelvet. Magyarország dunántúli részébe nyugat felől nyomúltak előre a rómaiak, még Augusztus idejében. A markomannok Marobodus vezérökkel a Duna forrásainak vidékéről felkerekedve, Bojohemumba (a mai Csehországba) jöttek és megtelepedtek. Ez a római birodalomnak veszedelmet hozhatott, azért Tiberius Carnuntumot választotta Marobodus ellen szántseregei középpontjául. Carnuntum volt a kelet felé terjeszkedés kiindulási pontja is. Hogy ebben az irányban menynyire hatoltak, bizonyítja Scarabantia (Sopron) és környékének megszállása. A Morva folyó mellett lakó svévek Nerva császár idejében (Kr. e. 96—98) fegyvert fogtak és betörtek Pannoniába. Ez a rómaiaktól már megszállott vidék teljeien védtelenül állott, azért ide haderőt kellett fektetni. E czélból a Spanyolországból Germánián keresztül ide utazott Legio I. adjutrixet helyezték ide, melyet Galba tengerészkatonákbcl alkotott volt, s a mely többé innen el sem távozott. Traján ugyanis trónraléptének első éveiben tisztában volt azzal, hogy a dákokkal komolyan kell számolnia. Ekkor pedig a Duna mentén lakó népektől nem háborgattathatta magát, azokat féken kellett tartania. Szükséges volt tehát a Dunát egészen megszállani. E megszállás minden ellentállás nélkül történt, mert az azalok és az araviszkok, — mint emiitettük volt, — a rómaiakkal régtől fogva barátságos, sőt szövetséges viszonyban állottak. A legio számára Bregetioban (Ó-Szőny) Trajanus tábort építtetett. (Kuzsinszky i. m.) Az I. legio adj. még be sem vonulhatott új helyére, midőn az V. Macedonica és a XIII. geminával együtt, 110 körül, a dáciai hadjáratban részt kellett vennie. Ennek végeztével vonulhatott csak véglegesen székhelyére ; mindaddig segédcsapatai teljesítették a limes őrzésének kötelességét. A légiónak megtelepítése Pannoniának új felosztását is magával hozta. Az első dák háborúig egész Pannónia egy tartományból állott, melynek G. Gilitus Agricola volt a kormányzója. A 105-ben készült bregetiumi diploma szintén csak Pannóniát említ. 107-ben Hadrian Pannónia inferior kormányzóságát kapja. Pannoniának fontosabb része a felső volt, melynek éjszaki szegélyén, Vindobonától körülbelül Carpiig, a Duna folyt s számos római castrum erősítette A római uralom.