Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Viszolyai István - Vitéz János - Walter Gyula - Wayand Géza - Wertner Mór

168 Irodalom, tudomány és művészet. Viszolay István. Vitéz János. Walter Gyula. Wayand Géza. Wertner M él káplánnak ; majd a gróf Haller családnál nevelősködött. 1776-ban vadkerti plébános és alesperes lett. Két év múlva pozsonyi kanonokká és a nagyszombati konviktus igazgatójává, a következő évben pedig esztergomi kanonokká nevezték ki. Már 1786-ban érseki helyettessé lett, s e fontos tisztet 21 éven át viselte. 1801-ben belgrádi püspökké szentelték föl ; 1806-ban pedig győri püspök lett. Gyenge egészsége mellett is a legnagyobb buzgósággal élt főpásztori hivatásának. Több mint 94,000 forintot adott jótékony czélokra. Meghalt 1813-ban Rákoson. Munkái : Dictio . . dum régimén almae dioecesis Jaurinensis ritu solemni capesseret. Jaurini, 1806. — Hunfredi Ditton Veritas religionis christianae ex Resurrectione Jesu Christi demonstrativo methodo comprobata. Cura et impensis Josephi Vilt. Posonii, 1811. — Levelei, melyeket pártfogoltjához Jordánszky Elekhez, a későbbi esztergomi kanonokhoz intézett, a káptalani levéltárban vannak. Viszolay István, népiskolai tanító, szül. Esztergomban. 1837-ben. Munkája : Magyar nyelvtan a népiskolák számára. Dolgozótársa volt a Tanodai Lapoknak és Néptanítók Lapjának ; utóbb szerkesztette a Kath. Társadalom és Kath. Család cz. hetilapokat. Vitéz János, bíboros-érsek, szül. Zrednán (Horvátország) 1408 körül. 1433 táján a királyi irodába került, hol mint jegyző működött és Zsigmond, Albert és Ulászló királyoknak, valamint Hunyadi Jánosnak titkára volt. Hunyadi János ajánlatára, a kinek fiait Vitéz nevelte, a pápa 1445-ben váradi püspökké nevezte ki. Ez időtől kezdve igen nevezetes szerepet vitt az országban és fontos küldetésekkel bízták meg. Mátyás király kanczellárjává, a zágrábi vármegye kormányzójává, majd Bihar vármegye örökös főispánjává tette. 1465 febr. havában esztergomi érsek lett, 1471-ben bíbornoki méltóságra emelkedett. Meghalt Esztergomban, 1472 aug. 9-én. Müvei : Oratio ad Sixtum III. Pontificem Romanum, nomine Matthiae, Hungáriáé et Bohemise Regis habita. — Epistolae Históriáé de rebus gestis inter Imperatorem Fridericum V. et Regnum Hungáriáé ab anno 1445—1451. Walter Gyula, pápai prelátus, szül. 1855-ben. 1881-ben az esztergomi nőnevelő-intézet hitoktatója, a következő évben tanítóképző-intézeti tanár, 1884— 92-ig a nevelés- és hitelemzéstan tanára a papnevelő-intézetben, 1890-ben tanítóképző-intézeti igazgató, egyúttal főegyházmegyei könyvtáros, 1893-ban érseki titkár, 1896-ban esztergomi kanonok, majd egyházmegyei főtanfelügyelő, érseki irodai igazgató és cz. apát lett. 1900-ban pápai prelátussá nevezték ki. 1907 óta a budapesti középponti papnevelő-intézet kormányzója. Müvei : Lelki harmat. Imakönyv gyermekek számára. 1884. — A népiskola és az egészségügy. 1885. — Jubileumi emlékfüzér. Dr. Majer István irodalmi müveinek jegyzéke. 1885. — Üdvözlégy Mária. Imakönyv a Boldogságos Szűz tiszteletére (Több kiadást ért) 1886. — Dr. Zádori János élete. 1888. — Simor Jáínos emlékezete. 1891. — XIII. Leó és a társadalom. 1893. — Az északi határon. 1893. — Szent beszéd 1893. évi halottak estéjén. 1893. — Szent beszéd Sz. István király ünnepén, a budavári Mátyás-templomban. 1894. — Majer István emléke. 1894. — Képek a hazai ellenreformáczió mozgalmaiból. 1896. — Szent beszéd. 1897. — Szilveszter estéjén. 1898. — Emlékszavak a feledhetetlen Erzsébet királyné szomorú elhunyta alkalmából. 1898. — Beszéd szó nélkül. 1898. — Knauz Nándor. Emlékbeszéd. 1899. — Gondolatok a háttérben. 1900. — Az iskolai munka és a pihenés. 1901. — Szent beszéd a Sz. Benedek-rend hazánkban történt megtelepedésének kilenczszázados évfordulójára. 1901. — A képzelet csapongásai. 1901. — Napoleon és a klasszikusok. 1905. — A paedagogia és a bölcselet. 1907. — Ezenkívül több sz. beszéd és fölolvasás jelent meg tőle ; irt könyvismertetéseket s egyéb czikkeket a kath. lapokba és folyóiratokba. — A Magyar Sionnak 1887 óta egy ideig társszerkesztője, a Kath. Hitoktatásnak 1886—89. főmunkatársa. Wayand Géza dr., szül. Esztergomban, 1857-ben. 1879-ben pappá szenteltetvén, káplán volt Dorogon, Komáromban, később Budapest-Terézvárosban, a hol egyúttal mint főgimn. hittanár is működött. Meghalt Budapesten, 1895. Müvei : Intelem a fiatal szabadelvű katholikusokhoz (Németből fordította Maráz Istvánnal együtt). 1877.—Nagyböjti sz. beszédek. 1882.—A katholiczizmus befolyása Magyarország nevelésügyi viszonyaira. 1884. — Szent beszéd Papánek Ferencz első sz. miséje alkalmával. 1885. — A magyar prímás jogai és kiváltságai. 1888. — Czikket és értekezést írt különböző lapokba, sz. beszédeket a Hitszónokba, Jó Pásztorba ; 1886—90-ben főmunkatársa volt a Kath. Hitoktatásnak. Wertner Mór, szül. 1849-ben. 1894-től Muzslán, 1908 okt. óta Párkányban működik, mint Esztergom vármegye járásorvosa. A magyar heraldikai-genealógiai társulat választmányi, több külföldi genealógiai társulat levelező-tagja. Irodalmi működését szülővármegyéje, Pozsony monográfiájában bővebben ismertettük. Művei közül fontosabbak: A középkori délszláv uralkodók genealógiai története. — A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. — Az Árpádok családi története. — IV. Béla király története. —Az ember genealógiája. — Az 1905 ótamegjelent fontosabb dolgozatai pedig a következők : Stephanus Ungarus. — A Zubor-család. — A Fónyi család. — Magyar hadjáratok a XIV. században. — A bethlenfalvi Thurzó-család eredete. — Ban Johann Csúz und seine Familie. — Névmagyarázatok, — A dengeleghy Pongrácz család. — A szántói Laczkfy-család. — Újlaki Miklós erdélyi vajda családi története. — Kiadatlan oklevelek. — Glossen zur bosnischen Genealogie. — Diplomatorium Apponyi. — Árpád nemzetsége. — Ladamér esztergomi érsek származása. — András zarándi fő-