Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - HÍRLAPIRODALOM - Nyomdák
169 Irodalom, tudomány és művészet. ispán nemzetsége. — Zur Geschichte der Namensverwandlungen. — Die Ofener Gáste im Jahre 1412. — E dolgozatok a „Századok", „Turul", „Erdélyi Múzeum" és egynéhány külföldi folyóiratban jelentek meg. Winkler (Vetési) József dr., fővárosi hírlapíró, szül. Esztergomban, 1860-ban.' Munkája : A mi dekatholizált egyetemünk. 1888.— Római zarándokkönyv. (Útmutató az örökvárosban) 1900. — Többekkel együtt megalapította az Egyházi Közlönyt, melynek 1904 elejéig munkatársa volt. Szerkesztette a Szent István Társulat Naptárát, nép- és ifjúsági iratait. — Számos értekezést, czikket, tárczát, könyv-bírálatot irt különféle lapokba és folyóiratokba. Zaklulál Iván, plébános, szül. Kesztölczön, 1807-ben. Meghalt 1871-ben.: Zalka János dr., püspök, szül. 1820-ban. Mint Esztergom-egyházmegyei áld. pap, káplán volt Kőhídgyarmaton, Dorogon, majd a fővárosban. 1849-ben az esztergomi szeminárium tanárává és tanulni, felügyelővé nevezték ki, 1853-tól a pesti egyetemen tanár, 1859-ben esztergomi kanonok és papnevelő-kormányzó lett; 1867-ben győri megyés püspökké nevezték ki. Meghalt 1901-ben. Számos értekezést és önálló munkát írt. Munkája : Nagyböjti sz.ent beszédek (két köt. 1833 és 1837). Számos politikai és társadalmi czikket írt. Zádori János dr., kanonok, szül. 1831-ben. Fölszenteltetése után káplán volt Balassa-Gyarmaton, 1864 óta pedig haláláig tanár az esztergomi papnevelő-intézetben; 1884-ben esztergomi kanonok lett. Meghalt 1887-ben. Életrajzát és irodalmi munkásságát 1. Nyitra vármegye monográfiájában. Csupán névszerint soroljuk föl még a többi, esztergom-vármegyei származású írókat, úgyszintén azokat, a kik máshol születtek, de itteni tartózkodásuk alatt kisebb-nagyobb irodalmi munkásságot fejtettek ki : Abday Asztrik, Adamkovics Mihály, Adányi András, Almássy István, Andrássy József, Angyal Antal, Babura László dr., Bagyary Simon dr., báró Baldácsy Antal, Bárdos Rémig dr., Bársony Gyula, Bártfay Géza, Bauer Lénárd, Bertalan Vincze, Borosay Dávid, Császár Ármin, Dér Engelbert dr., Dreisziger Ferencz, Drozdy Győző, Faragó Cyrill, Farkas Ferencz, Feichtinger Győző, Fekete Géza, Ferenczy György, Forster János, Fridrik Antal, Grundl Ignácz, Gulyás Elek, Gyulai Rezső, Hazay Ernő, Hartmann Mihály, Jagicza Lajos, Kaán János, Kakass Kálmán, Karkecz Alajos, Kernp Mihály, Kereskényi Ádám, Koperniczky Ferencz dr., Kühn Raymund, Krotky József,-Lévay Sándor, Majer Imre, Mattyasóvszky Lajos, Meszéna János, Miklóssy József, Nemtsák János, Obermayer György, Okányik Lajos dr., Ompolyi (Mátray) Ernő, Ozoray József dr., Pauer Károly, Pólya Lajos, Pongrácz Lajos, Prikkel Marián dr., Rauchbauer József dr., Rédly Károly, Reviczky Aladár, Reviczky Antal dr., Reviczky Mihály, Rezsőffy György, Rott Nándor dr., Santner Ferencz, Schmidt Szörény, Schopper György, Schwarczel József, Sebők Árkád, SédaErnő, Sennovitz Adolf, Simonffy Kálmán, Siposs Antal, Sólyomi József, Stampay János, Steril Pál dr., Straszer Marczián, Szabó József, Szabó József dr., Szabó Mihály, Szabó Pál, Szabó Szilveszter, Széles György, Szvoboda Román, Takács Géza, Tewrewk József, Tóth Márton, Vajda Hilár, Vargha Dezső, Vaszary Domokos, Vesztróczy Ferencz, Vincze Paulin, Vojnits Döme, Wargha Samu dr., Zibrinyi Gyula. Zubriczky Aladár dr. HÍRLAPIRODALOM. Esztergomban az első könyvnyomdát Royer Ferencz Antal, a pozsonyi Royer-család tagja alapította 1761-ben. Ez azonban rövid ideig, 1765-ig működött. Csak hosszú szünet után, az érsekség és káptalan visszatértével, 1822ben éled föl újra az irodalom műhelye, a melyet a komáromi származású Beimel József állított föl ; egyúttal könyvkereskedést is nyitott; ez volt az első Esztergomban, sőt 1827-ben könyvkötészetet is rendezett be. Ez a három egymást kiegészítő üzlet kezdetben eléggé virágzott ; midőn azonban a tulajdonos az időközben Pesten szerzett nyomdára fordította minden gondját, az elhanyagolt esztergomi fokozatosan hanyatlott. 1850-ben az esztergomi születésű Horák Egyed kezébe került az egész üzlet, a ki szakértelemmel és fáradsággal ismét föllendítette. 1877-ben a vállalkozó szellemű Buzárovits Gusztáv vette át, a kinek 1883-ban bekövetkezett korai halála után özvegye vezette 1907-ig, a mikor az elhúnytnak a veje, Philipp Konrád állott az üzlet élére. A czég azonban megmaradt a jó hírnévnek örvendő Buzárovits neve alatt. A Buzárovits-nvomda Winkler József. Zaklulál Iván. Zalka János. Zádori János. Nyomdák,
