Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Venczell Antal - Végh István - Villányi Szaniszló - Vilt József

167 Irodalom, tudomány és művészet. ritka kitüntetésben részesítette, hogy megengedte a bíboröltözet viselését, még mielőtt valóságos bíboros lett volna. 1892 junius 8-án, a koronázás 25-éves j ubileuma alkalmával mondott egyházi szónoklata általános föltűnést keltett ; a keresztény vallásos ihlet olvad össze ebben a beszédben a hazaszeretettel. Ebben az időben lett a Szent István-rend nagykeresztese és ngyanazon rend főpapja. Budapesten érseki helynökséget és szentszéket állított föl. 1893-ban Ö Szentsége bíbornoknak nevezte ki. 1893 május havában nagyobb zarándoklatot vezetett Rómába, a mikor Ö Szentségétől átvette a bíbornoki kalapot. 1894-ben a M. T. Akadémia igazgató-tagjává választotta. 1896 május 23-án a milleniumi ünnep alkalmával a Mátyás templomban tartott hálaadó istenitiszteleten a lelkekig ható beszédet intézett a királyhoz, királynéhoz és a nemzethez. A beszéd alapeszméje : „Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát". Mint esztergomi érsek sokat tett az egyházmegye tanügyének fejlesztésére : a főtanfelügyelői hivatalt újjászervezte, rendezte és emelte az érseki tanítóképző-intézeti tanárok fizetését; kisdedóvónő-képzőintézetet alapított ; a kath. tanítók árva- és menedékházára, a helybeli intézetek szegény tanulói számára, a róla elnevezett ,,Kolos"-kórház építésére nagy alapítványokat tett. Nagyobb összegű jótékony adakozásai Esztergomban a következők : Lemondott a hídvámról, a mi 400.000 korona tőkének felel meg. A Kolos-kórház építésére 50.000, tanítói árvaházra 30.000, óvónőképző építésére 16.000, főgimnázium építésére 10.000, Szentháromság-szoborra 7.000, különféle egyleteknek (székfoglalója alkalmával) 5000, vörös kereszt egyletnek 4000 koronát adott. Összesen 522.000 korona. Évenkénti állandó adományai: az esztergomi szegényeknek (a kapitányi hivatal útján) 4000, különféle egyleteknek és intézeteknek 3000, Kolos-kórháznak 2000, tanügyi czélra 46.000 korona ; és pedig : a tanítóképző fenntartása (tanárok fizetése, 12 növendék ellátása) 22.000, óvónőképző fenntartása (tanárok fizetése, átlag 30 növendck ellátása) 10.000, vízivárosi nőnevelő-intézeti növendékek eltartása 4.000, más szegény tanulók segítése (élelmezés, ruházat, beiratási díj, iskolai könyv s egyéb czímen) 10.000 korona. Összesen 55.000 korona. A herczegprímás (magán-adakozásait nem számítva), eddig mintegy 8,500.000 koronát fordított különféle jótékony czélra. Müvei : Világtörténelem kath. tanodák számára. (Füssyvel együtt) 3 köt. 1863. — A várnai csata. 1864. — Magyarország történelme az alsóbb osztályok számára. (Horváth M. után) 1865. — Magyarország történelme felsőbb osztályok számára. 1865. — Világtörténelem kath. tanodák felsőbb osztályai számára. 1869. (Több kiadást ért). — Adatok az 1825. országgyűlés történetéhez. 1883. — I. Ulászló magyar király eskűszegése és a várnai veszedelem. 1884. — Sermo, quam in Ecclesia sua cathedrali habuit, . . . cum munus occiperet. 1885. — Claudius Franciscus Vaszary . . . dum Sedem Suam Archi-Episcopalem capesseret, universo Clero Archi-Dioecesano Salutem et Bsnodietionerri. 1892. — Történelmi életrajzok. Az ifjúság számára. Vaszary János képeivel ellátott második kiadás. 1892. — Ezenkivül több dolgozatot, értekezést közölt különféle folyóiratokban s lapokban ; 1858-ban társszerkesztője volt az Ifjúsági Plutarchnak. Venczell Antal, prelátus kanonok, szül. 1844-ben. 1868-ban karkáplán lett az esztergomi főszékesegyházban, majd főkáptalani sekrestye-igazgató. 1883-ban a budapesti középponti papnevelő-intézetben alkormányzó lett. 1895-ben esztergomi kanonokká nevezték ki és mint ilyen 1898—1903-ig az esztergomi szeminárium kormányzója volt. Munkái : A Szűz Aiiya Máriának örömei az Esztergom-vári Bakácskápolnában. (Imakönyv) 1871. — Jubiláris prímások. 1886. — Szent beszédeken és könyvismertetéseken kívül írt czikkeket a Magyar Sionba. Végh István, Esztergom-egyházmegyei áld. pap, szül. 1779-ben. Előbb a ^ pozsonyi Emericanumban lelkiigazgató, 1810-től Esztergomban (Bakács-kápolna) jav. lelkész volt. Meghalt Esztergomban, 1842-ben. Munkái : Bölts Salamon király példabeszédének világosabb kitétele, mellyet készített az eredeti kiadásnak értelme szerint a napkeleti nyelvek, a nevezetesebb fordítások és a régiségek világánál. 1827. — Néhai Hertzeg Fitzjames Ferentz Soissoni Püspöknek Oktató Beszédi, melyeket magyarra fordított. 1830. (3. rész). — Kevés szó a Szent Írás új kiadásáról. 1833. — Egyházi beszédek az esztendőnek minden vasárnapjaira. 1839. —Világosító jegyz. Szent Máté Evangeliomjára. 1840. Villányi Szaniszló, szül. 1847-ben. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, fölszenteltetése után 12 évig tanított a győri főgimnáziumban, 1882—94-ig főgimn.igazgató Esztergomban, 1894-ben bakonybéli apáttá választották. Meghalt 1898-ban. Esztergomra vonatkozó müvei : Néhány lap Esztergom zivataros századaiból. 1883. — Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. 1891. — Három évtized (1684—1714.) Esztergom megye és város múltjából. 1892. — írt még számos czikket különféle lapokba. Vilt József, püspök, szül. Esztergomban, 1738-ban. 1754-ben tanulmányai \ befejezésére a Pazmaneumba küldték. 1761-ben fölszenteltetvén, Pestre került Venczell Antal. fégh István. Villányi Szaniszló. 7ilt József.