Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
TERMÉSZETI VISZONYOK - A szénbánya-terület - A Gerecse hegység
Természeti viszonyuk. 3 gazdag bányászatra alkalmas rétegsorozatokkal. A harmadik kornak eme szakaszával említendők az eruptiós andezit képződmények, melyek 400—600 m. közötti magasságon erdős hegységet alkotnak. Ilyen a Dobogókő. A vármegye déli felének gazdasági szempontból legfontosabb része az az alacsonyan fekvő közbeeső terület, amely két elég nagy völgységből, s a köztük levő dombos vidékből áll. Egyik völgy a dorog-csabai, másik a sárisáp-bajnai medencze. Közöttük a Gerecse hegység dombnyúlványai vannak. Ez a két medencze igen dús kőszéntelepekkel van tele. Hant ken Miksa a nyolczvanas években vette föl e terület geológiáját s mivel azóta nem történt újabb fölvétel, az ő eredményeit ismertetjük. E terület alapkőzetét a triász-dolomitok és a rhaeti és liaszkori mészkövek alkotják s ezt a harmadkori képződmények köpenyszerűleg veszik körül, s a közöttük elterülő völgyek és medenczék kitöltési anyagát is ők adják. Vannak azonban egyes hegyek és doniborúlatok, melyek kizárólag harmadkori rétegekből állanak, ilyenek pl. a tokodi Sashegy és Radhegv, és Bajna—Bajót között a Domonkoshegy. A harmadkor képződményeiben fordúlnak elő a hatalmas vastagságú és kitűnő minőségű széntelepek. A harmadkori rétegek kizárólag ó-harmadkoriak és pedig eoczén-és oligoczén-korúak. Az eoczén-képlet három főcsoportja közül az édesvízi rétegcsoport a legalsó osztály ; ezt édesvízi mészkő, agyag, szénpala és széntelepek alkotják. Lábatlan, Dorog, Sárisáp, Tokod bányáiban figyelték meg legjobban, de Esztergom, Puszta-Ebszőny, Mogyorós és Puszta-Domokos vidékén is találtak édesvízi barnaszéntelepeket. Következő korszakot az oligoczén-képlet tár elénk. Ez két főosztályzatból áll, melyeket egymástól éles határ választ el. Ez a réteg hatalmas vastagságban vonúl a tokodi határban levő dombsorban ; nagyon vastag Bajót nyugati oldalán és a Nagysáptól éjszaknyugatnak emelkedő Domokoshegyen, a hol mészkő rétegében számos bányát nyitottak. Továbbá a bajóti Öregkő és a mogyorósi Köleshegy között vonúló dombsorban, Mogyorós határában. A középső márgaréteg Mogyoróson, Nyergesújfalun, Piszkén, Bajóton, Tokodon napvilágra kerül egyes helyeken. A felső tályag-réteg sok helyen előbukkan s téglaégetésre használják. A felső oligoczén képződmény két csoportra oszlik : félig sósvízi, és sósvízi rétegekre. Az első főleg agyagos és homokos rétegekből áll s alsó osztályában egy átlag két m. vastag széntelep fordúl elő. Ezt a rétegcsoportot Sárisápon, Nagysápon, Gyermely vidékén láthatjuk a felszínre kibukkanva, néhol már szénkibúvások is akadnak. A tengeri rétegcsoport kiváltkép agyagos homokkőből áll, a melylyel helyenként palás, sőt leveles szövegű tályag váltakozik. Ez a réteg nagyon vastag. Felszínes kiterjedése is óriási, a bajna-sárisápi és a dorog-csabai völgyben majdnem minden vízmosásban előbukkan. Neogén-képződmények a szénterületen nincsenek, csak a déli része, az Unytól Zsámbék felé húzódó dombvonalon vannak az ú. n. szármát-rétegek hatalmasan kiképződve. A pontusi rétegek pedig Uny, Szomor, Piszke vidékén lépnek fel kisebb kiterjedésben. A negyedkori képződmények löszből és mésztufából állanak. Ez a lösz a terület túlnyomó részének a takarója. A mésztufa több helyen előfordul, így Lábatlan vidékén az Öreg- és Részhegyen ; a mogyorósi Köleshegy fensíkja is túlnyomólag mésztufa. Üjkori képződmény a futóhomok, a mely a dunaparti sík területet, s a dorog-csabai völgy jó részét borítja. A Gerecse hegy teljesen gvűretlen röghegység. Egy rög sem nagyobb kb. 8 km 2-nél A plató-szerű rögök oldalai, különösen kelet felé, meredeken esnek alá. A terület mai képét számos vetődésnek rendszere szabja meg, míg az erozio csak kevéssé befolyásolta. Szerkezete kialakulásában öt korszak volt. 1. A középkorban a Magyar-Középhegység első gyűrődése következett be. A Gerecsében ennek a nyomai nincsenek meg, de azt a székesfehérvári Meleghegy régi tömegének szerkezete, valamint a Gerecse sós képződményeinek típusos, rögös jellege eléggé bizonyítja. 2. Azt a negatív partelmozdulást, mely a középső dogge és középső maim között a Gerecsét szárazfölddé változtatta át, valószínűleg nem kisérte sem gyűrődés, sem vetődés. 3. A szárazra jutás csak a középső ecozénban következett be itt is, anummulit tenger transgressiója következtében. Ebben az időben a Gerecse hegység körvonalai nagyjában kialakultak. 4. Apostoligoczén, a mioczén törés-periodus lényegében a harmadik munkáját folytatta. A szénbánya terület. ATGereese hegység-. 1*
