Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Hollósi Rupert - Hornig Károly - Horváth Endre - Hulényi Ferencz - Horváth Ferencz - Jordánszky Elek - Juhász Mihály - Kamenszky István - Kaprossy János - Katona István
141 Irodalom, tudomány és művészet. Meghalt 1900-ban. A M. Tud. Akadémia 1863-ban levelez ő-t agjának választotta. Több természettudományi művet és egyházi beszédet irt. Ilollósi Rupert, főgimnáziumi igazgató, szül. 1845-ben. 1872-ben pappá szentelték és utána mint tanár két évig a kőszegi gimnáziumban, majd tizenegy esztendeig Esztergomban, 14 évig Sopronban működött ; 1899 óta az esztergomi katholikus főgimnázium igazgatója. Czikkei a soproni főgimnáziumi Értesítőben, a Pasteiner szerkesztette Római világ és Görög földön czímű munkákban jelentek meg. Hornig Károly, bá.ró, püspök, szül. 1840-ben. 1878-ban esztergomi kanonok és a herczegprímás egyházi hivatalának igazgatója volt, utóbb vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos, cz. apát, cz. püspök, miniszteri tanácsos. 1888-ban veszprémi megyés püspök lett. Számos kiváló egyházi művet írt. Horváth Endre, táblabíró, plébános, szül. Esztergomban, 1816-ban. 1840-ben komáromi káplán, 1844-ben a nagyszombati szeminárium tanulmányi felügvelője, 1849-ben izsai plébános lett. 1870-ben javadalmáról lemondván, mint nvugdíjas élt Esztergomban, a hol a következő évben meghalt. Munkái : Jó pásztor. Nagyböjti beszédekben. 1844. — Szent beszéd dicső vértanú Sz. Béla püspöknek . . . ünnepére. 1868. — Nagyböjti szent beszédek Krisztus Urunk egyháza szenvedéséről. 1868. — Irányzatok a Kath. Autonómia ügyében. 1869. — Ezenkívül egyházi és világi lapokba, valamint a pesti növendékpapság magyar iskolájának Munkálataiba több dolgozatot írt. Hulényi Ferencz, esztergomi karnagy és főtanító, szül. Esztergomban 1816-ban. Munkája : Egyházi énekek a kath. ifjúság számára. Nagyszámú egyházi és világi zenedarabot szerzett. Horváth Ferencz dr., prelátus kanonok, sziil. 1851-ben. Segédlelkész volt Pozsony-Virágvölgyön ; 1880-tól az esztergomi liczeumban tanított, két év múlva a szemináriumban theologiai tanár lett. 1903-ban esztergomi kanonokká és a szeminárium kormányzójává nevezték ki. Egy ideig társszerkesztője volt a Magyar Sión folyóiratnak, a melybe több czikket írt. Jordánszky Elek, püspök, szül. 1765-ben. 1790—91-ben Bodokon tartózkodott, mint a Berényi grófok nevelője. 1792— 98-ban szentszéki jegyző, aprímási levéltár őre, majd Batthyány bíbornok titkára lett. 1798—1804-ben Szölgyénben plébános volt, utóbb a nagyszombati liczeumban tanár; 1807-ben pozsonyi kanonokká és az akadémia aligazgatójává, 1816-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1827—31-ig Nagyszombatban élt, mint érseki helyettes, 1830-ban püspökké szentelték föl. Meghalt Esztergomban, 1840 febr. 15-én. Igen sok egyházi művet írt latin és magyar nyelven. A róla elnevezett „Jordánszky Codex" a főegyház: könyvtárban van. Juhász Mihály, főgimn. igazgató, szül. Bajnán, 1820-ban. Középiskolá végeztével a jászói premontrei rendbe lépett s fölszenteltetése után tanár voll Rozsnyón, majd Kassán, ugyanitt 1868-tól főgimn. igazgató. 1872-ben a lelesz levéltár őre, a hol 1891-ben meghalt. Müvei : A magyar nemzeti irodalom története. Iskolai használatra. (Kőnyomat) 1862—64. — Compendium regularum syntacticarum de usu et consecutione temporum. (Kőnyomat) 1872. — Egy házi beszéd Jézus dicsőséges sírjáról. 1858. —Dolgozott a Religio 1851-56. évfolyamaiba ; írt a Pest Hírnökbe, értekezéseket közölt a rozsnyói főgimn. Értesítőiben. Több alkalmi költeményt is írt Kamenszky István, bölcseleti és orvostudományi doktor, szül.-. 1797-ben Esztergomba kerülvén, több évi orvosi gyakorlat után 1868-ban vármegyei főorvossá választották. Esztergom vármegye táblabírája volt. Meghalt 1858-ban Müvei : Festivi plausus Dno Joanni Schuster occasione anni novi pia mente oblati. 181! Orvosi értekezés a magyarországi levegő egészséges létéről . . . 1825. — Ode raagn. dno Michae a Lenhossék. 1827. Kaprossy (Tillmann) János, plébános, esztergomi származású, a hol közép iskolai tanulmányait végezvén, a hittudományokat Bécsben és Nagyszom batban hallgatta. Káplán volt Komáromban, 1813-ban a Pazmaneum tanul mányi felügyelőjévé, majd lelkiigazgatójává nevezték ki. 1817-ben nagy öl ved plébános lett, s itt halt meg 1825-ben. Müvei : Szent Istvánnak, Magyarország első királyának dicsérete. Egyházi beszéd. 1814.A békesség ajándéka. Sz. István-napi beszéd. 1815. Katona István, történetíró, szül. 1732-ben.. A Jézus-Társaságba lépvén a rend több intézetében tanított. A rend föloszlatása után az esztergomi egyház megye papjainak sorába vették föl és a Budára áthelyezett egyetemen egy idei; megtartotta történelmi tanszékét. Midőn II. József rendeletére a magyar történe tanítása megszűnt, 1784-ben nyugalomba vonult s a következő hat évet utazásr, Hollósi Rupert. Hornig Károly Horváth Endre. Hulényi Ferencz. Horváth Ferencz. Jordánszkv Elek. 1 i Í Juhász Mihály. b i i . Kamenszky István. 9 1 Kaprossv János. i t> Katona latrán, g t a
