Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Kelecsényi Ignácz - Keményffy K. Dániel - Kereszty Viktor - Kersch Ferencz - Khlósz Pál - Klinda Károly

142 Irodalom, tudomány és művészet. Kelecsényi Ignácz. Kemény ífy IC. Dániel. Kereszty Viktor. Kersch Ferencz. Klilósz Pál. Klinda Károly használta föl a hazában szétszórt történeim emlékek egybegyűjtése végett, Esztergom volt főszállása ; s midőn a szent korona Bécsből Budára visszakerült, szemtanúként beszéli el történetében a nemzeti ereklye fogadtatását a prímási székvárosban. 1790-ben Kalocsára vonult, a hol az érseki könyvtár őre lett, később kanonokká nevezték ki. Meghalt 1811-ben. A hazai történelem kútforrásainak tanulmányozása és gyűjtése volt legkedveltebb foglalkozása. Fáradhatatlan munkásságának eredménye számos müve, melyek közül legterjedelmesebb : História critica regum Hungáriáé, 42 kötetben. Kelecsényi Ignácz, jezsuita, szül. 1712-ben. Több helyen hitszónok volt ; 1732-ben tanított Esztergomban, ugyanitt 1755-ben a rendház főnöke lett. Meghalt 1773-ban. Müvei : Mater dolorosa, seu septem planotus Deiparae. (rézmetszetekkel) 1739. — Suasoriae SS. Patrum. 1740. Keményffy K. Dániel, plébános, szül. Esztergomban, 1866-ban. 1884-ben belépett Sz. Ferencz szerzetébe, s fölszenteltetése után mint tanár, nevelő, utóbb a rendfőnök mellett, mint levéltáros és könyvtárőrműködött. Később az esztergomi főmegye kebelébe vették föl ; s kezdetben Budaeörsön volt káplán, három hónap múlva az esztergomi nőnevelő-intézet hitoktatójának nevezték ki ; 1896-ban az esztergomi tanítóképző-intézet tanára, 1906 óta pedig esztergom-vízivárosi h. plébános és a fő egyházi könyvtár őre. Müvei : Történeti tanulmányok. 1892. — Két s-^ent beszéd a polgári és a keresztény házasságról. 1893. — Kossuth-kultusz és katholikus egyház. 1894. — Ötven év (1848—1898.) alkotmányos egyházpolitikája. 1898. — Az esztergon i tanítóképző megalapítása s története. 1899. — Vörösmarty tanító hatása. 1900. — Szent beszéd Sz. Adalbert ünnepére. 1901. — Tanítóképzés és képesítés. 1904. — A modern keresztény politika érvényesülésének akadályai. 1905. — Vaszary Kolos 1905. — Az autonomia és a hívek. 1908. — Ezenkívül számos tanulmányt és czikket közölt a kath. napi s szépirodalmi lapokban és folyóiratokban ; 1896-ban alapította az Esztergom cz. politikai hetilapot, melynek két éven át volt szerkesztője ; hét évig a Hitvédelmi Folyóiratnak társszerkesztője volt. Kereszty Viktor, dr., kanonok, szül. 1855-ben. 1876—77-ben Esztergomban tanítóképzőintézeti tanár lett ; majd fővárosi káplán, utóbb karkáplán az esztergomi székesegyházban ; 1882—1906-ig a papnevelő-intézet tanára. 1906-ban pozsonyi kanonok lett. Igen sok művet írt az egyháztudományok köréből. Kersch Ferencz, főszékesegyházi karnagy, a magyar Czeczilia-egyesület világi alelnöke, szül. 1853-ban, Bácsalmáson. Megszerezte a tanári oklevelet és 1876-tól a nagybecskereki gimnáziumban tanított. A tanári pályát azonban betegeskedése miatt kénytelen levén elhagyni, teljesen a zene müvelésére tért át, a mihez már kis korától kezdve nagy hajlandóságot érzett. 1886-ban a nagyváradi székesegyháznál mint orgonista, később mint karnagy nyert alkalmazást ; ettől fogva minden idejét és tehetségét az egyházi zene ápolására és művelésére fordította. 1897-ben az esztergomi főszékesegyház karnagyává nevezték ki, ez állásában rendkívüli tevékenységet fejt ki a zenének az egyház szellemében való t ökélet esítésére. Munkái: Sursum corda (Kántorkönyv). 1902. — Concentus sacri (3 füzet, 16 motettával) 1905. — Alapvető összhangzattan, 1905. —- Ezenkívül több füzetet, számos czikket írt az egyházi zene föllendítése érdekében ; ilyenek : A népének reformkérdése. Visszaemlékezés a római Sz. Gergely-ünnepre. Az esztergomi egyházzenei kódexek. A strassburgi kongresszus. Mértföld jelzők a kath. egyházi zene történetében. Szózat kántorainkhoz. Az egyházi zene kérdésének sarkpontja. Adalékok Liszt Ferencz esztergomi miséjének történetéhez. Liszt Ferencz esztergomi miséjének méltatása. —- Zongora-szerzeményein kívül írt hat misét ének- és nagy zenekarra, három kisebb misét 1. 2, 3 szólamra, számtalan betétet, offertoriumot, motettát. Khlósz Pál, bölcseleti s jogtudományi doktor. A hazai jog tanára volt a nagyszombati egyetemen s az esztergomi káptalan szentszéki jegyzője a XVIII. század második felében. Munkája : Praxis seu forma processualis fori spirituális in Mariano-Apostolico Hungáriáé regno usu recepta. Stúdiósáé legum juventuti. 1756. Klinda Károly, esztergomi érseki tanítóképző-intézeti tanár, szül. Esztergomban, 1861-ben. Több helyen működött mint elemi iskolai tanító ; 1900-ban az esztergomi tanítóképzőhöz került gyakorló iskolai tanítónak, 1906-ban pedig a tanítóképző tanára lett. Munkái : A gyümölcsfák főbb ellenségei és a védekezés. 1896. — Az okszerű szőlőmívelés. 1901. — Az olvasás-írás vezérkönyve a fonomimika szerint. 1905. — Hangutánzó Abéczé és olvasókönyv. 1906. — Népiskolai Módszertan. 1906. — Átdolgozta Bárány Ignácz elemi iskolai Magyar Nyelvkönyvének 3 füzetét. 1906. — Sajtó alá rendezte Schultz Imre Számoló-könyvét. 1906. — Irt ezenkívül czikkeket a tűzoltóság szaklapjában a tűzoltás különféle ágairól, a kötelező állami tűzbiztosításról, stb. ; a tanügyi lapokban különféle iskolai kérdésekről értekezett.