Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Haan Béla dr - Haan Rezső - Hamar Pál - Hazay István - Haugh Béla - Haynald Lajos - Helischer József - Hermán Jeremiás - Hollósy Jusztinián

140 Irodalom, tudomány és művészet. Iíaan Béla. d TI aan Rezső Hamar Pál. Hazay Istvá) Haugh Béla Haynald Lajos. Helischer József. Hermán Jeremiás. Hollósy Jusztinián. Müvei : Mennyei manna. Ima- és énekeskönyv. 1866. — Kis mennyei manna. Kath ima- és-énekkönyvecske. 1872. — Ötven eredeti magyar népdal és dallam. 1871. — A kath. hitvallástan kézikönyve. (Németből) 1872. — Népiskolai olvasó- és tankönyv. 1870. — Tréfás versek. Humorgyöngyök gyűjteménye. 1872. — Garaboncziás diák. Iskolai adomák. 1878. — Földrajzi könyvecske. 1878. (30. kiad. 1895.) — Magyarország tö- énete rövid kivonatban. 1878 (22. kiad. 1895). — Természetrajz. 1878. (19. kiad. 1895). — Természettan népiskolai növendékek használatára. 1879. (7. kiad. 1895). — Hat humoros toaszt. 1880. — Toasztok gyűjteménye. (Számos kiadást ért). — Folyóiratokban és lapokban igen sok czikket közölt. r Haan Béla dr., törvényszéki bíró, született Esztergomban 1868-ban. Költeményeket írt főleg a Bolond Istók, Urambátyám, Üstökös s az Esztergomi Közlöny cz. lapokba. Haan Rezső, állami anyakönyvvezető, szül. 1838-ban. A jogot Budapesten elvégezvén, 1861-ben Hont vármegye első aljegyzője lett ; az alkotmányos élet megszűntével Esztergomba költözött és Esztergom vármegye tiszt, főjegyzője és a középponti választmány jegyzője lett. Szerkesztette az Esztergomi Újságot 1863—1865-ig ; alapította és szerkesztette az Esztergomi Közlönyt. Első munkája a Szépirodalmi Közlönyben (1858) jelent meg ; írt még a Divatcsarnokba, Képes Családi lapokba, Pesti Hölgydivatlapba, Vasárnapi Újságba és a Fővárosi Lapokba. Önálló munkája : A szebb idők emléke. Esztergom, 1863. Hamar Pál, orsz. képviselő, szül. Esztergomban, 1817-ben. 1840-ben Esztergom vármegye tb., majd rendes aljegyzője lett ; 1846-ban lierczegprímásí urad. főügyész. 1848—60-ig visszavonultan élt, a mikor újra a közügyi pályára lépett. Később a megye alispánjának választották meg, majd több országgyűlésen tagja volt a képviselőháznak. Meghalt Budapesten 1877-ben, mint közalapítványi kir. ügyigazgató. Munkái : Vélemény, melyet a magyar főpapi javak és az ezekből kifolyó vallás-alap jogi természete kérdésében a m. országgyűlés képviselőháza bizottságának felhívása nyomán előterjeszt. 1875. — Vélemény, melyet a tanulmányi alapok természete kérdésében a m. országgyűlés képviselőháza bizottságának előterjeszt. 1875. — Vélemény, melyet a budapesti egyetemi alap jogi természete kérdésében ... előterjeszt. 1876. — Irt továbbá czikkeket a győri Tört. és Rég. Füzetekbe és az István bácsi Naptárába.—Esztergom vármegye levéltárában levő kéziratai : Esztergomi nemesek könyve. — Az egyháznemességnek az adományozó főpap irányában jogi s birtok-viszonyairól határszabályozás tekintetéből. — Lehet-e az uradalmak és az úrbéri községek között a volt jobbágyság előnyével kötött szerződéseket főtörvényszékileg megsemmisíteni ? — Mily puszták vehetők vissza az uradalmak által a volt jobbágyoktól ? — Az egyh. és úri tized közötti különbségről. a. Hazay István, miniszterelnökségi titkár, szül. Bátorkeszin 1868-ban. A Borsszem Jankóba számos czikket írt ; megteremtője és írója a Nagypárthy Viktor nevezetű állandó alaknak. Haugh Béla, főgimn. tanár, szül. Esztergomban 1871-ben. Munkái: Szatírák. 1897 (Horti néven.) A Tolnavármegyei múzeum. 1901. Wosinszky Mór életrajza. Szekszárd. 1908. Irt czikkeket, elbeszéléseket az esztergomi s más lapokba. Haynald Lajos, bíbornok-érsek, szül. 1816-ban. 1842-ben az esztergomi presbitériumba került tanárnak. 1846-ban érseki titkár, majd irodaigazgató lett. 1852-ben erdélyi püspökké nevezték ki. 1863-ban, nem akarván a bécsi SchmerlingNádasdy-féle kormány politikai czélzatai előtt meghajolni, lemondott püspökségéről, s a pápától Carthágó érsekének czímével kitüntetve, Rómába ment, hol mint a rendkívüli ügyek tárgyalására hívatott congregatió tagja, tekintélyes állást foglalt el. 1867-ben kalocsai érsekké kineveztetvén, hazájába visszatért. 1879-ben bíbornoki méltóságra emelkedett. Meghalt Kalocsán, 1891-ben. A M. Tud. Akadémiának, s több külföldi és hazai tudományos társulatnak tagja volt. Kiadott művei nagyobbrészt kiváló emlékbeszédek. Helischer József, városi tanácsos, szül. Esztergomban, 1779-ben. Középiskoláit gyermekek oktatása mellett Esztergomban elvégezvén, a törvénytudományokat kénytelen volt magánúton tanulni s szülővárosában irnoki állást foglalt el. Néhány év múlva árvák gondnoka, 1829-ben városi tanácsos lett, a mely hivatalát 15 évig viselte. 2538 kötetből, több kéziratból és térképből álló könyvtárát végrendeletében szülővárosának hagyta s 3000 váltóforintot rendelt gyarapítására ; ezzel a városi könyvtár alapítója lett. Meghalt 1844-ben. Munkái : Rövid tudósítás az 1838. árvízről. — írt több tudományos czikket az Urániába. — Descriptio Comitatus Strigoniensis. 84 lapnyi kézirat 1827-ből a városi könyvtárban. Hermán Jeremiás, Sz. Ferencz-rendi kolostor-főnök, szül. 1815-ben. 1855—62-ben hitoktató és hitszónok volt Esztergomban, majd a szentantali kolostor főnöke lett. Meghalt 1899-ben. Több egyházi művet írt. Hollósy Jusztinián, Sz. Benedek-rendi apát, szül. 1819-ben. 1873—74-ben őgimn. igazgató volt Esztergomban, 1874-ben dömölki apáttá választották.