Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZOKTATÁSÜGY - 1. ELEMI OKTATÁS - Ratio Educationis - A XIX. század

Közoktatásügy. 119 A vízivárosban, az 1701-iki főesperesi jegyzőkönyv adata szerint, ekkor már van iskola, melynek tanítója, Miklós Márton, egyúttal a kántori tisztet is teljesítette. Az ] 732. évi följegyzés szerint Vízivárosnak, Szenttamásnak és Szentgyörgymezőnek a Vízivárosban volt iskolája. A vármegye legtöbb népiskolá­járól 1701-ben találjuk az első adatot ; mint Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Pilis­marót, Bajna, Nagysáp, Bajót, Bárt, Kéty, Ebed. Farnad, Kéménd, Bény, Köbölkút, Sárkány, Mocs, Muzsla, Szölgyén ; Dorog iskolájáról 1728-ban. Döntő­séről 1736-ban, Béla és Párkányéról 1755-ben, Kirváéról 1786-ban történik elő­ször említés. A többi iskola eredete bizonytalan idejű, vagy újabb keletű. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a Vízivárosban az iskola­épület jó. Az iskolamester Berényi Mihály, négy gimnáziumi osztályt végzett. Készpénzül kap a várostól 34 forintot ; továbbá — a rendes mellékjövedelmeken kívül — öt szekér fát, tíz pozsonyi szapu gabonát, három akó bort. Párkánvban az iskolaépület megfelelő. Az iskolamester, Lendvai István, négy gimnáziumi osztályt végzett ; van tizenöt tanítványa, a kiktől fejenként 25 dénárt kap minden évnegyedben. A falutól kap 11 forint fizetést ; ezenkívül — a szokásos mel­lékjövedelmek mellett,— négy pozsonyi szapu földjét részben a község míveli. A vármegye területén 33 katholikus kántortanító és egy protestáns iskola­mester volt. A leányegyházakban az anyaegyház iskolamestere végzi a szükséges kántori teendőket. A protestánsoknál a jegyző valószínűleg egyúttal tanító is. Van 17 jó és 10 rossz iskolaépület ; 16 faluban nincs szó az iskolaépületről. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, az egész vármegye területén csak 9 kath. iskolát látogatnak, amelyeknek összesen 98 tanulója van. A Jézus-társa­sági atyák vízivárosi hatosztályú gimnáziumában három tanár és a praefectus vezetése alatt 167 volt a tanulók száma. Ezekkel együtt tehát az elemi és közép­iskolai kath. tanulók száma : 265. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, a Vízivárosban az iskola­épület kívülről tatarozásra szorul. Az iskolamester (egyúttal harangozó és egy­házi!) Ziwecki Mátyás, hat gimn. osztályt végzett és zeneértő. Kántori és tanítói kettős hivatásának teljesen megfelel. Tanítványai után fejenként egy frt. jár. A temetésért, énekes gyászmiséért, esketésen és keresztelésen való segédke­zésért, harangozásért külön díjazásban részesül. Kap még a leányegyházaktól (Sz.-Györgymező, Sz.-Tamás) is készpénzt és terményben való fizetést. Párkányban az iskolaépület kissé szűk. Az iskolamester, Jurikovics József, a kántorságra és tanításra egyaránt alkalmas ; az iskolás gyermekektől egy évre fejenként egy forintot kap. Rendes jövedelme : 15 frt és 30 pozsonyi szapu gabona. A falu míveli a rétjét és részben hat szapu gabonára való földjét. 1755-ben 39 kántortanító és 35 iskola van a vármegyében és városban ; az iskolalátogatók számáról azonban nincs tudomásunk. A gimnáziumot 284 tanuló látogatta, a kiknek egyharmada esztergomi illetőségű. Esztergom iskolái a XVIII. század második felében a szükségnek megfele­lően tovább fejlődtek. 1756-ban mindkét iskolának önálló tanítója volt. Mellettök és nekik alárendelve, még két praeceptor is működött a kétosztályúvá fejlődött iskolákban. Midőn Mária Terézia 1777-ben életbe léptette a Ratio edu­cationist, mely a nagyvárosi iskolánál három tanítót kívánt három külön terem­mel, Esztergomnak már négy tanítója volt, kik négy külön teremben tanítottak vegyest, fiúkat és leányokat . Egy darabig a két felső fiúiskolában a Szent Ferencz­rendiek. a két alsóban világiak tanítottak ; ez az átmeneti állapot azonban csak­hamar megszűnt és alakult egy háromosztályú iskola a fiúk, egy egyosztályú a leányok számára, a melyekben egy mester és mellette három praeceptor vég zte a tanítást. Midőn 1806-ban az új Ratio megjelent, az iskolák szervezete a követelmé­nyeknekmegfelelt ugyan, de a tanítók helyzete, az iskolák elhelyezése nem volt teljesen kielégítő. Az Í824—46-ig terjedő időközben a város elemi iskolái nagyot fejlődtek. A háromosztályú elemi fiúiskola mellett, mely ,,normális" iskola rang­jára emelkedett, állított a város még egy tanítóval bíró „elemi" iskolát is, (az ú. n. ,,kapuiskolá"-t), a város külső részében, vegyest, fiúk és leányok számára, az egyosztályú elemi leányiskolát pedig kétosztályúvá bővítette ki, két terem­mel és két tanítóval. 1853-ban a város a kath. elemi iskolák számára díszes iskolaépületet emeltetett, a melyben a háromosztályú elemi fiúiskolát és a kétosztályú elemi Ratio Educa­tionis. A XIX. század.

Next

/
Thumbnails
Contents