Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZOKTATÁSÜGY - 1. ELEMI OKTATÁS - Ratio Educationis - A XIX. század

Közoktatásügy. 119 A vízivárosban, az 1701-iki főesperesi jegyzőkönyv adata szerint, ekkor már van iskola, melynek tanítója, Miklós Márton, egyúttal a kántori tisztet is teljesítette. Az ] 732. évi följegyzés szerint Vízivárosnak, Szenttamásnak és Szentgyörgymezőnek a Vízivárosban volt iskolája. A vármegye legtöbb népiskolájáról 1701-ben találjuk az első adatot ; mint Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Pilismarót, Bajna, Nagysáp, Bajót, Bárt, Kéty, Ebed. Farnad, Kéménd, Bény, Köbölkút, Sárkány, Mocs, Muzsla, Szölgyén ; Dorog iskolájáról 1728-ban. Döntőséről 1736-ban, Béla és Párkányéról 1755-ben, Kirváéról 1786-ban történik először említés. A többi iskola eredete bizonytalan idejű, vagy újabb keletű. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a Vízivárosban az iskolaépület jó. Az iskolamester Berényi Mihály, négy gimnáziumi osztályt végzett. Készpénzül kap a várostól 34 forintot ; továbbá — a rendes mellékjövedelmeken kívül — öt szekér fát, tíz pozsonyi szapu gabonát, három akó bort. Párkánvban az iskolaépület megfelelő. Az iskolamester, Lendvai István, négy gimnáziumi osztályt végzett ; van tizenöt tanítványa, a kiktől fejenként 25 dénárt kap minden évnegyedben. A falutól kap 11 forint fizetést ; ezenkívül — a szokásos mellékjövedelmek mellett,— négy pozsonyi szapu földjét részben a község míveli. A vármegye területén 33 katholikus kántortanító és egy protestáns iskolamester volt. A leányegyházakban az anyaegyház iskolamestere végzi a szükséges kántori teendőket. A protestánsoknál a jegyző valószínűleg egyúttal tanító is. Van 17 jó és 10 rossz iskolaépület ; 16 faluban nincs szó az iskolaépületről. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, az egész vármegye területén csak 9 kath. iskolát látogatnak, amelyeknek összesen 98 tanulója van. A Jézus-társasági atyák vízivárosi hatosztályú gimnáziumában három tanár és a praefectus vezetése alatt 167 volt a tanulók száma. Ezekkel együtt tehát az elemi és középiskolai kath. tanulók száma : 265. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, a Vízivárosban az iskolaépület kívülről tatarozásra szorul. Az iskolamester (egyúttal harangozó és egyházi!) Ziwecki Mátyás, hat gimn. osztályt végzett és zeneértő. Kántori és tanítói kettős hivatásának teljesen megfelel. Tanítványai után fejenként egy frt. jár. A temetésért, énekes gyászmiséért, esketésen és keresztelésen való segédkezésért, harangozásért külön díjazásban részesül. Kap még a leányegyházaktól (Sz.-Györgymező, Sz.-Tamás) is készpénzt és terményben való fizetést. Párkányban az iskolaépület kissé szűk. Az iskolamester, Jurikovics József, a kántorságra és tanításra egyaránt alkalmas ; az iskolás gyermekektől egy évre fejenként egy forintot kap. Rendes jövedelme : 15 frt és 30 pozsonyi szapu gabona. A falu míveli a rétjét és részben hat szapu gabonára való földjét. 1755-ben 39 kántortanító és 35 iskola van a vármegyében és városban ; az iskolalátogatók számáról azonban nincs tudomásunk. A gimnáziumot 284 tanuló látogatta, a kiknek egyharmada esztergomi illetőségű. Esztergom iskolái a XVIII. század második felében a szükségnek megfelelően tovább fejlődtek. 1756-ban mindkét iskolának önálló tanítója volt. Mellettök és nekik alárendelve, még két praeceptor is működött a kétosztályúvá fejlődött iskolákban. Midőn Mária Terézia 1777-ben életbe léptette a Ratio educationist, mely a nagyvárosi iskolánál három tanítót kívánt három külön teremmel, Esztergomnak már négy tanítója volt, kik négy külön teremben tanítottak vegyest, fiúkat és leányokat . Egy darabig a két felső fiúiskolában a Szent Ferenczrendiek. a két alsóban világiak tanítottak ; ez az átmeneti állapot azonban csakhamar megszűnt és alakult egy háromosztályú iskola a fiúk, egy egyosztályú a leányok számára, a melyekben egy mester és mellette három praeceptor vég zte a tanítást. Midőn 1806-ban az új Ratio megjelent, az iskolák szervezete a követelményeknekmegfelelt ugyan, de a tanítók helyzete, az iskolák elhelyezése nem volt teljesen kielégítő. Az Í824—46-ig terjedő időközben a város elemi iskolái nagyot fejlődtek. A háromosztályú elemi fiúiskola mellett, mely ,,normális" iskola rangjára emelkedett, állított a város még egy tanítóval bíró „elemi" iskolát is, (az ú. n. ,,kapuiskolá"-t), a város külső részében, vegyest, fiúk és leányok számára, az egyosztályú elemi leányiskolát pedig kétosztályúvá bővítette ki, két teremmel és két tanítóval. 1853-ban a város a kath. elemi iskolák számára díszes iskolaépületet emeltetett, a melyben a háromosztályú elemi fiúiskolát és a kétosztályú elemi Ratio Educationis. A XIX. század.