Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZOKTATÁSÜGY - 1. ELEMI OKTATÁS - Elemi iskolák - Víziváros - Szenttamás - Szentgyörgymező

120 Közoktatásügy. Elemi iskolák Víziváros. Szenttamás. Szentgryörgymező. leányiskolát elhelyezte ; ott talált egy ideig otthont a tanítóképző-intézet is, valamint az 1857-ben két osztálylyal megnyílt reáliskola, vagy mint akkor mondták : ipariskola. 1855-ben, a budai iskolai hatóság felhívása folytán, a város felállította a IV. osztályt, olyképen, hogy az eddigi I. osztályt két osztályra bontotta, és mivel az iskolai épületben hely nem volt, a segédtanítók szobáját foglalta le az I. osztály számára. Ennek folytán még abban az évben a kir. Helytartótanács Esztergom szab. kir. város négyosztályú elemi fiúiskoláját főelemi iskolává emelte. 1908. óta a hatosztályúvá kiegészült iskolában hat tanító működik. A főelemi iskola mellett nem feledkezett meg a város a külső elemi iskola fejlesztéséről sem. Az 1861—2. iskolai évben az egy osztályú intézet kétosztályúvá bővült; 1877—8-ban állították a Ill-ik, majd a IV. osztályt, s így a helyi viszonyoknak megfelelően teljessé lett ez az intézet. A két osztályból álló leányiskola továbbfejlesztése az 1882—3. isk. évben kezdődött, a mikor a város közönsége a III., majd IV. osztályt szervezte, külön tanítónő vezetése alatt. 1885-ben felállította az V—VI. egységesített osztályt, szintén külön tanítónővel ; 1886-tól kezdve az I. és II. osztályt is tanítónők vezetik. Végre 1894-ben az V. és VI. osztályok szétválasztatván, az elemi leányiskola is teljessé lett. 1901-ben a város közönsége a város határában levő, ,,Kenyérmező'

1 birtokon és gyártelepen, — a birtokos Krausz Izidor dr. hozzájárulásával, — iskolát létesített fiúk és leányok számára. így tehát a régi szab. kir. város területén a város közönségétől fönntartott négy elemi iskola van : kettő a fiúk, egy a leányok számára, és egy vegyes. A fiúiskolák hat illetve négy osztályúak, ugyanannyi tanítóval ; a leányiskola hat osztályú, hat tanítónővel és külön kézimunka-tanítónővel.' Az osztott fiúiskolákat 220—250, a leányiskolát 350—370 növendék látogatja. Az iskolák igazgatója : Fehér Gyula dr. praelatus-kanonok. A vizivárosban már a törökök kiűzését követő években keletkezett iskola, melybe a szentgyörgymezei és szenttamási gyermekek is jártak. Erről az iskoláról az egyházi vizsgálatok sorozata tesz említést, azzal a megjegyzéssel, hogy a plébánia-templomtól távol esik (a prímási vasgyár közelében) és hogy igen elégtelen. A bajon Rudnay Sándor herczegprímás segített, midőn a Vízivárosban „nemzeti iskolát" építtetett két tanítóval. Az érseki elemi iskola 1893-ban tanítóképző-intézeti gyakorló-iskolává lett. Szenttamás községnek 1840-ig nem volt külön népiskolája ; a tankötelesek a szomszéd városrészek iskoláiba jártak. Rosenbach Jakab Vincze, főegyházmegyei pap (f 1840.) összes vagyonát a Szenttamás községben fölállítandó iskolára hagyta ; a mihez járult még Miskolczy Márton, esztergomi nagyprépost, Scitovszky herczegprímás és mások alapítványa. Kezdetben egy terem szolgált helyiségül "a fiúk és leányok számára. 1865-ben a leányok az irgalmas nővérek vezetésére bízott vízivárosi leányiskolába kerültek ; de még így is szűk volt a helyiség a mind nagyobb számban jelentkező fiúk számára. 1876-ban egyesek, főleg Simor János nagylelkű támogatásával az épület csinosabb, nagyobb alakot nyert. 1878-ban az osztatlan négyosztályú elemi fiúiskolának csupán az első és második osztálya maradt Szenttamáson, a harmadik és negyedik osztályt a vízivárosi fiúiskolában oktatták. 1893-ban második tanteremmel bővült s az iskola, a Vízivárostól külön választatván, négy-osztályúvá fejlődött egy igazgatótanítóval és egy segédtanítóval. A négy külön város, illetve község 1895-ben törvényesen egyesíttetvén, a szenttamási fiúiskola a szükségnek megfelelően tovább fejlődött ; és ez idő szerint négy tanító vezetése alatt négy osztályból áll. melyek közül a III. és IV. osztály egyesített. Az iskola igazgatója : Keményjfy Kálmán, vízivárosi plébános. Szentgyörgy mező a múltban fiókegyháza lévén a vízivárosi plébániának, külön iskolája nem volt, hanem a vízivárosi iskolát látogatták az itt la,kó szülők gyermekei. 1801-ben a plébániával egy időben keletkezett az iskola is, a melyben hosszú ideig csak a kántortanító foglalkozott a tanítással. 1856-ban az iskolaépület, a község és a herczegprímás hozzájárulásával egy második teremmel bővült s egy segédtanítói állást is szerveztek. A tanköteleseknek mindinkább szaporodó száma miatt újabb tanterem fölállítása válván szükségessé, 1887-ben Simor János czélszerűen berendezett óvót és leányiskolát emeltetett s ez idő ótr.