Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZOKTATÁSÜGY - 1. ELEMI OKTATÁS - A hitújítás kora - A visszafoglalás után
118 Közoktatásügy. A hitújítás kora. A visszafoglalás után. fokozódott azok körében is, akiknek nem volt kizárólagos czéljuk a tudományokban való alaposabb kiképeztetés. Emelkedtek a kolostorok és székesegyházak iskolái; de emelkedett ezáltal a plébánosok szellemi látóköre, tudományszeretete; emelkednie kellett tehát környezetük szellemének is. A nagyműveltségű Vitéz érsek udvari tudósainak szellemi világossága a magasabb színvonalon álló városi iskolától kezdve, a legfélreesőbb fárai iskoláig mindenüvé eljutott, s így terjedt a szellem a nép között is. S vajon hová fejlődött volna a szépen virágzó iskolaügy, ha a későbbi szerencsétlen korszak nemzetünket haladásában meg nem akasztja ? A török uralomhoz hozzájárult a hitújítás. A kath. papok megöletvén vagy elűzetvén, a főpásztorok az 1629-iki zsinat beleegyezésével, világi férfiakkal, úgynevezett licentiatusokkal igyekeztek némileg pótolni a paphiányt. A Pázmány érsek alatt 1630-ban tartott zsinaton több ily licentiatus is megjelenik a török hódoltság alatt levő vármegye területéről ; így Kőhídgyarmatról Garay György, Tátról Bernát Orbán, Farnadról Lirati Benedek, Nagvölvedről Dobay Mátyás, Kéméndről Bátorkeszy Gáspár. 1650 körül oly nagy volt a lelkész-hiány, hogy a legtöbb plébániát csak nős licentiatusokkal lehetett betölteni; Esztergom vármegye területén összesen csak 3 papésU2 licentiatus volt található. A török szivesebben tűrte a protestáns elemet, mint a királypárti katholikus magyart. A török hódoltság előtt való időkben Esztergom vármegye el volt ugyan látva a népoktatásra szolgáló iskolákkal ; de az ezekre vonatkozó adatok sem a városi, sem a plébániai irattárakban nem találhatók, minthogy a török foglalás alkalmával megsemmisültek. Ép így hiányzanak a hódoltság idejére vonatkozó fölvilágosítások is ; csak a XVII. század utolsó éveiből származó adatok maradtak fönn. A visszafoglalást (1683.) követő első években a török uralom idejében elpusztult és üresen álló falvakat be kellett népesíteni ; a jobbára romokban heverő templomokat újra föl kellett építeni és fölszerelni ; az iskola, lelkészlakás is vagy hiányzik, vagy rozzant állapotuk miatt hasznavehetetlen. Esztergom szab. kir. város, a mint a török uralom alól 1683-ban felszabadult, plébániájával együtt népiskoláját is nemsokára visszaállította, s a plébánoséval egy időben Lend^ay László iskolamester fizetését is szabályozta. A város, a bevándorolt német polgárságra való tekintettel, mindjárt kezdetben két népiskolát állított ; egyet a magyar, egyet a németajkú gyermekek részére. Eleinte csak a magyar iskolának volt önálló tanítója, kit ,,rector scholae" névvel jelölnek az íratok ; míg a német iskolában ,,praeceptor" tanított, ki a rectornak alá volt rendelve, neki a templomi zenében és éneklésben is segített és házánál tartózkodott. Egyúttal templomszolga is volt. A városból járó fizetése évi tíz forint, három akó bor, félmázsa marhahús. Lendvav iskolamester járandósága pedig : kántorsága czímén 50 forint, továbbá 12 komáromi mérő gabona, hat szekér fa, négy akó sör, három akó bor, két mázsa marhahús, 50 font só ; tanításért minden gyermek után évnegyedenként 25 dénár (50 fillér), temetésért 15 dénár, halott mellett való éjjeli zsoltáréneklésért egy frt. 1732-ben két (magyar és német) elemi iskola van a szabad királyi városban. A német tanítóról — talán alárendelt helyzete miatt, — az egyházlátogató nem tesz említést. A magyar iskola épülete jó karban van. Iskolamester Karsai Ferencz, négy gimnáziumi osztályt végzett ; 40 magyar tanítványa van, a kiktől fejenként 40 dénárt kap minden negyedben. Készpénzfizetése és egyéb járandósága az előbbihez képest némileg javúlt ; egy polgári teleknek megfelelő szántóföldjei és rétjei is vannak, a melyeket maga művel. 1756-ban az iskolamester Makay Lőrincz, képzett egyén, az énekben és tanításban kifogástalan. Fizetése — a sör és élelmi szerek törlése fejében — 25 forinttal, 14 pozsonyi szapu (vagyis mérő) gabonával és 9 akó borral javúlt. Azt a megelőző időben dívott szokást, hogy a kántortanító az előkelőbb polgárokat születésük napján. — bizonyos kijáró jutalomért, — zenével tisztelte meg, a város megszüntette ; a mellékjövedelem csökkenéséért azonban tíz forinttal kárpótolta. A németajkú gyermekek iskolamestere, Haász András, szintén megfelelő képzettségű, az éneklés és tanítás terén buzgón végzi kötelességét. Javadalma : készpénzben 62 forint, 12 pozsonyi szapu gabona, tíz akó bor, az írást és olvasást tanúló gyermekektől hetenként öt, a többiektől pedig két és fél dénárt kap. A születésnapi zeneváltság czímén ő is tíz forint kárpótlásban részesül.
