Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Gazdasági rendszer - Marhaállomány - Gazdasági gépek - Rétek
91 Közgazdaság. A vetett takarmánytermések nagysága vidékenként nagyon különböző. Átlag felvehető, hogyha luczerna ad három kaszálásra k. holdanként 30 q., a lóhere egy kaszálásra 16 q. és a zabosbükköny 12—20 q., a takarmánytengeri (csalamádé) 20q. (szárítva), a baltaczin egy kaszálásra 10—14 q. (ritkán kaszálható kétszer) és a takarmányrépa 80—120 q-t. Esztergom vármegye gazdasági rendszerének a megállapítása nem könnyű dolog'; a kisgazdáknál, a kik a termő-terület legnagyobb részét bírják, általában nyomásos rendszer van megállapítva, de ezt sem tartják meg következetesen. Ugyanis egyes községekben az ugarnak hagyott területet, vagy legalább annak egy részét bevetik takarmánynyal, vagy kapásnövényekkel ; másutt meg teljesen a szabadgazdálkodásnak hódolnak, mint pl. Pilismarót, Tokod, Dunamocs, Köbölkút, stb. községekben. Az uradalmaknál a gabonaváltó gazdasági rendszer általános, de találni a javított, 3-nyomású rendszertől kezdve, egész a spekulatív gazdasági rendszerig, mindenféle gazdasági rendszert alkalmazásban. Esztergom vármegye szántóföldjének megmívelésére az 1896. évi összeírások szerint, 8916 db. igásmarhát használnak ; e szerint 1 drb. igásmarhára mintegy 12 kat. hold szántóföld esnék. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert míg egyrészről vannak a vármegyében olyan gazdaságok is, a melyekben 1 drb. igásmarhára 20 k. hold földnek a inegmívelése esik, másrészről azt is figyelembe kell venni, hogy a Duna jobbpartján fekvő községek nagy része a fuvarozásból él, a mely munkára ugyanazokat az igás állatokat használják fel, a melyekkel a gazdasági munkákat végzik.' E szerint általánosságban elfogadhatjuk, hogy a nagyobb gazdaságokban 1 drb. igásmarhára 10—15 k. hold szántóföld, míg a kis gazdaságokban 8—12 k. hold esik. Azt sem fölösleges tudni, hogy a fentebb említett hivatalos összeírás alapján átlag minden 5 kat. holdra esik 1 drb. számos marha. Ezzel kapcsolatban, ha az egyes állatnemek évi trágyahozamát kiszámítjuk, kitűnik, hogy Esztergom vármegyében 1 kat. holdra 24 q. trágya esik, a miből hozzávetőlegesen meg lehet ítélni a visszapótlás mértékét is. — Tényleg a legtöbb gazdaságban, — még egyes nagy gazdaságokban is, — csak minden 7—8 évben trágyázzák át a földeket. Műtrágyát csakis egyes nagy gazdaságok használnak, azok is inkább csak kísérleteznek vele. Az 1896. évi összeírásból kiderül, hogy, noha a vármegyében 13-926 gazdaság van, mégis csak 16 gazdaságban használtak műtrágyát, és pedig a következő községekben, ú. m. Ebeden, Nánán, Sárisápon, Búcson, Kéménden, Karván, Pilismaróton, Barton, Németszőgyénben és Esztergomban. E miatt a gazdák kénytelenek ugart tartani, a mi az összes szántóföldnek mintegy 9"59 %-át teszi ki. A tak.-növények a bevetett területnek 16-75 %-át foglalják el. A gazdaságok igen nagy részében még ma is nagyon el vannak terjedve a régi, Vidacs-féle ekék, azonban ma már nemcsak a nagy, de a kisgazdáknál is lehet látni Sack és Sack utánzatú vasekéket. A boronák, fogasok és hengerek nagyobbrészben a régi, primitív formájúak ; csakis az uradalmaknál és egy-két nagyobb gazdaságban találni a mai kívánalmaknak megfelelő gazdasági eszközöket. A vetés a kisgazdáknál majd mindenütt kézzel történik, csak egyes jobbmódú gazdák vesznek vetőgépet, látván a szomszédos nagy gazdaságoknál az abból eredő hasznot. A 100 holdon felüli gazdaságokban,—pontos összeszámítás szerint, — van : 37 lokomobil, 54 cséplőszekrény, 131 vetőgép, 149 rosta, 1294 eke, 42 trieur, 105 szecskavágó, 606 borona, 291 henger és 778 drb. igásszekér. A cséplést még a kisgazdák is géppel végeztetik, (10-ik részért), csak elvétve látni, hogy lovakkal nyomtatnak zselléreknél. A vármegye rétterülete 7468 kat. hold ; a szántóföldhöz viszonyítva, annak mintegy 7 %-a, az összes kulturterületnek 4.5 %-a. Ebből a területből az esztergomi járásra esik 2397 k. hold, a párkányira 4404 k. li. és Esztergom városára 667 k. h. E réteket három osztályba lehet sorolni, ú. m. dombrétekre, melyek különösen a Duna-jobbparti gazdaságokban találhatók ; fensíki rétekre, melyek a Duna-balparti gazdaságokban elterjedtebbek és folyamparti rétekre, melyek a Duna és a Garam partján, valamint a Duna szigetein terülnek el. Általánosságban azt lehet mondani, hogy Esztergom vármegyében a rétek keveset számítanak. Nagyobb gazdaságban a szénát vetett takarmány pótolja. Gazdasági rendszer. Marhaállomány. Gazdasági gépek. j Rétek.
