Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv
Tartalom - Kötődések, érdeklődés és kapcsolatok
2. Kritikai életünk szegényes; a mai hazai kritika „álláspontjáéról vagy „magatartásá"-ról kevés jót tudnék mondani. A komoly felkészültségű, aktívan publikáló kritikusok száma roppant kicsi (közéjük sorolom például Pemeczkyt vagy Rózsa Gyulát); a modem művészettel foglalkozó műtörténészek legjobbjai (Korner Éva, Passuth Krisztina stb.) rendszeres műkritikai tevékenységet sajnos nem fejtenek ki (talán egyedül Németh Lajos a „Kritika" hasábjain); a prominens alkotóművészektől (az egy Bálint Endre kivételével) ritkán olvashatunk művészeti esszéket, cikkeket, kritikákat. (Bernáth és Pátzay professzorok ugyan időnként közreadnak egy-egy művészeti tárgyú írást, ezeknek legtöbbje azonban az új művészeti megnyilvánulásokkal szemben teljes értetlenséget tanúsító, egyoldalú pamflet.) Kállai Ernőhöz és Kassák Lajoshoz hasonló, művelt, fogékony, korunkkal együtt lélegző kritikusokra lenne szükség - minél többre. 3. Az előző kérdésre adott válaszból következik, hogy véleményem szerint - a mai magyar képzőművészeti kritika aligha tudja „feldolgozni - esztétikai érvénnyel - a különböző jelenségeket." 4. Művészeti életünkből többféle irányzat van: posztimpresszionisták, hódmezővásárhelyiek, az École de Paris magyar képviselői (Czóbel, Frank Frigyes), szentendrei szürrealisták (Komiss, Bálint Endre, Szántó Piroska), szentendrei konstruktivisták (Kmetty, Barcsay), geometrikus absztraktok (Fajó, Hencze, Bak Imre), szürnaturalisták, továbbá naturalisták és realisták (Kisfaludi Stróbl, Vidovszky, Ék); vannak művelői a neo-dadaizmusnak és a pop artnak, s vannak (a felsoroltakon kívül) egyéb - kisebb-nagyobb jelentőségű csoportok is. így van ez jól - az uniformizált művészeti életnél nincs sivárabb. .. A kritikában is többféle esztétikai szemlélet (ha úgy tetszik: „irányzat") a kívánatos. A kritikus legyen heroldja, bajvívója egyik vagy másik - szívéhez közel álló - körnek, iskolának. Gondoljunk arra, hogy Apollinaire a kubisták teoretikusa, kommentátora volt, Lyka Károly a nagybányaiaké, Bölöni György Kernstoké, Tihanyi Lajosé és általában a „Nyolcak"-é. 38