Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora

igazságát hirdető, merész gondolatokat tartalmazó „Hősökről beszélek" című elbeszélő költeményét. A 20-as, 30-as években több igen színvonalas irodalmi est volt a városban. Ezeken közreműködtek Babits, Kosztolányi, Török Sophie, Laczkó Géza, Rédey Tivadar, Szabó Lőrinc, Kárpáti Aurél és mások. Babits, aki tagja volt a helybeli Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a 20-as évek végén a társaság egyik ünnepi ülésén emlékbeszédet tartott Balassa Bálintról. Móricz Zsigmond is gyakran megfordult Esztergomban és környékén. 1907-ben, mint pályája kezdetén álló fiatal író, ő írta az 1907-ben megjelent Esztergom vármegyei monográfiának a megye népét és a város újkori történetét ismertető fejezetét. E kiadványnak egyébként ő volt a segédszerkesztője is. Később Dorogon és Esztergomban szerzői estet tartott Móricz. Néhányszor megfordult Sárisápon is, ahol unokaöccsét látogatta meg. Móriczról az egyik legszebb és legismertebb művészi fényképfelvételét esztergomi fényképész, Marisa Alajos készítette. E fotóművész szellemi életünk más nagyjait (Ferenczy Béni szobrász, Czóbel Béla festő, Tersánszky Józsi Jenő író, Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendező, stb.) is megörökítette. A magyar líra egyik legegyénibb hangú képviselőjének Berda Józsefnek (szül. 1902-ben, Baumgarten-díjas) is van több esztergomi vonatkozású verse Ezek közül talán a legszebb az „Esztergom sorsán tűnődvén", amely 1945 legelején a második világháború utolsó heteiben íródott: „[. . .] Éjjel és nappal csupán a te szemet-vidító képed látom magam előtt; tenger gyümölccsel Színes szőlőid, s még feljebb a magasabb Vaskaput; [...] Kifelejtheti el vadgesztenyékkel sűrű szigeted [...] Mikor látlak, ölellek megint magamhoz kanyargó Dunánk ékszere: Esztergom? ki tudja? [...]" A felszabadulás utáni időkben Esztergomban járt és előadást tartott sok prominens írónk: Tersánszky Józsi Jenő, Fodor József, Devecseri Gábor, Sarkadi Imre Kossuth273