Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora

díjasok, Remenyik Zsigmond, Kassák Lajos, Pilinszky János és mások. Képzőművészet Az utolsó száz év esztergomi képzőművészei közül figyelmet érdemel Faragó (eredeti nevén Frankel) József, a múlt század végének ismert nevű karikaturistája. Esztergomban született 1866-ban, szülei kereskedők voltak, ő maga is eleinte kereskedelmi alkalmazottként kereste meg kenyerét. Később a New York-i „Puck", a „Fliegende Blätter", a híres müncheni „Simplicissimus", a „Borsszem Jankó" és a „Kakas Márton" c. élclapok munkatársa lett. Ismeretesek Tisza Kálmán miniszterelnökről, Jókai Mórról, Szilágyi Dezső képviselőházi elnökről, a Strauss Richárd zeneszerzőről készült portréi is. A polgári társadalom erkölcseiről több metszősen gúnyos leleplező rajzot készített. Fiatalon, 40 esztendős korában, 1906-ban Berlinben öngyilkosságot követett el. 1899-bői született Esztergomban sokgyermekes dolgozó parasztcsalád gyermekekőit Vörös Béla szobrászművész, aki 35 év óta Franciaországban él. Nevét ma már a párizsi kiállításlátogató közönség jól ismeri. Stróbl Alajos és Vedres Márk növendéke volt. A 20-as évek közepén kivándorolt, minthogy a Horthy rendszer légkörébői nőn érezte jól magát. A modem szobrászati törekvéshez kapcsolódó Vörös Béla műveiről külföldön több kritika, tanulmány íródott. „Deportált asszonyok" c. szobra, a szomorú emlékű 1944-es náci megszállást idézi fel. Rajzsorozatot készített a háború borzalmairól és a béke áldásairól. Esztergom festőművésze volt a néhány éve elhunyt Bajor Ágoston. Olajképein, akvarelljein és biztos technikai tudására valló rézkarcain Esztergom öreg házait, műemlékeit, zeg-zugos utcácskáit, a várromokat, a Kis-Duna partot, Bottyán János egykori kuruc generális lábas-házát, a Szőit-Tamás hegy festői sikátorait örökítette meg. Babitsról több hűséges portrét készített. 274