Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

VTL MÓRICZ Zsigmond számára 1909 folyamán és "külsőként" már inkább játék, ismétlődő önbizalomforrás, alkalmanként biz tos anyagiakat nvujtó munka a monoaráfia. Ez év májusában irta a Báci-Bodrog vármegye néprajzáról és a vármegye legújabb kori történetéről szóló fejezeteket. És mintegy ráadásként a kalocsai érsek előszavát. A történelmi "montázs-módszer" az Esztergom vármegye kötet előkészületeiben már megalapozódott, a népismereti még Szatmár megyéből származik. Csak éppen helyi adatokkal, helybéli epizódokkal, mintegy "valóságizzel" keli ..'. gtöltenie - a keretek készek, a jól fizető munka gyorsan halad. "...Gyűjti a virágport és a port..." - egy Babitshoz e tájban irt levele szerint. Nyaralásból /1910/, Basaendrédről /Janka rokonai laknak itt/, szól a vidám levél. Az Országos Monográfia Társaság és Móricz Zsigmond kapcsolatának utolsó eredménye a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötet népismereti, 36 lapos fejezete. "...Es a cikke a legkedvesebb, legfclényesrbb valamennyi között - irja Móricz Virág - . Látszik rajta, her- akkor már neki sikere volt.. .derűs néprajzi leirás az egész. Népszokások, népélet, összefüggő mese... Elmeséli a fiatalok életét, lakodalmát, keresztelőt, temetést, gyermekéletet, ünnepeket, más szokásokat. Ir a nyelvjárásról, romlott magyar nyelvről, ahogy az idegen ajkúak folyékonyan be.?:: 'Inek s csuful beszélnek ma :»ul - és sokat, nagy kedvvel a néphumorr , junynevekről, tréfákról, ba: naságról, kuruzsldsról, mindenféléről. Ahogy az a Nyelvőrben, kedves folyóiratában szokás..." 1909 március elejétől ritkán jár a monográfiák szerkesztőségébe: "...idehaza végzem munkámat, önálló részeket irok és szerkor: tek nekik..." - irja egy levelében. A nagyobbik idő már a szépirodalomé - a Sárarany kéziratkötege nő az asztalon - , amely 49