Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

u-i számának hire: hercegprímás üdvözlése. Megírtuk már, hogy a megjelent vármegyei és városi monográfia előszavát Vaszary Kolos bíboros hercegprímás irta. Az előszó, mely nem csak hazafias hangjával ragadja el az olvasót, hanem arról is tanúságot tesz, hogy az agg főpap szellemi képességeit nem ragyogja tul egy élő történetírónk tehetsége sem, - becses ajánló levele monográfiánknak. Szemere Miklós as. és kir, kamarás, a köbölkuti kerület országgyűlési képviselője a nagy történelmi nevezetességű irodalmi munka megjelenése alkalmából üdvözölte az egyházfejedelmet. " A hirt - Szemere üdvözlése nélkül - megismétli az Esztergom december 13-i száma, mintegy elégtételül. Pór Antal pedig méltán járhatott pórul a maga idején feltehetően a maga szellemét kivánhatta Vaszarvnak kölcsönözni, igy nyilván megbukott. Móricznál forditva történt, maga jegyzi, iként. Amikor a maga szellemét követi, megkapja az elutasítást, mint ez az Esztergom 1917. november 11-i számának könyvbirálatában el is érkezett: "caysz"-töl, Az isten háta mögött cimü regényre vonatkozón, "...kár volt az időért!" - zárul a recenzió . "...ez is anyag, ismeretgyüjtés a jövőre..." - állapítja meg az előszó-irásról Móricz Virág. "Mimikri-munkának" állitja a feladatot, amit édesapja derűsen és bölcsen "drámaírói penzumnak" Ítél. De Móricz cinikus nem volt soha: hivatásának vállalta egy időre a monográfiát, munkát végzett, egyben elismerésre méltón oldotta meg a rámérteket. Mén talán boldog is lehetett, hiszen a Vaszarynál elért siker az Országos Monoaráfia Társaságnál az eredeti munkáknál nagyobb elismerést hozott. A "győzelem" hitét a sokszor bizony "va banque-ot" játszó Virter és az elegáns Vende előtt. 48