Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom
adta dt a prímásnak a kéziratot, mint a magáét. Előre tájékoztatásul elmesélte, hogy a prímással nem lehet ám boldogulni, nem fogja vállalni a cikket. - Már én egyszer irtam neki egy előszót /a Milleniumkor , talán a nagy Történelem elé/, de az öreg alig hagyott meg belőle valamit. Egészen újraírta! - S annál nagyobb csodálkozással adta vissza ezt a szöveget: na, ezt nem hittem. Azt mondta rá a prímás, hogy nagyon szép, és egy betilt se változtatott rajta! Hogy tudta ezt igy csinálni uram, hogy igy eltalálta a prímás szája izét?..." ts Pór kérdésére alább következik a magyarázat ugyanitt: "...Hogy? Vgy, hogy könyvtárban irtam. Az egész előszó mozaikszerűen van összeállítva Vaszary Kolos munkáiból, azoknak eredeti stílusában. Ez nem történetírói, hanem drámaírói munka: beszéltetés, egy kész egyéniség megszólaltatása. .. " A dolog fortélyait növelheti, hogy a primás fellengzős és kenetes mondatait a kálvinista, ekkor már feltehetően nemcsak vallása révén "protestáló" iró állitotta "uj rendbe", a maga Debrecenben iskolázott nyelvén és stilusigényeivel. Találóan beszéltetve a különben dunántuli származású, maaas egyházi méltóságú egyéniséget. Móricz munkájában az ismerten nagyvonalú, de a maga tekintélyére és jóhirére egyaránt kinosan vigyázó Vaszary aligha találhatott változtatnivalót: mondatain átsüt a 900 éves keresztény mult tudata, a primácia és a főszékesegyház barokkosán Szent István-i szelleme: "Betlehemje vala Esztergom a magyar államnak. . .Szent e hely..." - irja Móricz a prímás nevében. A történethez az Esztergomi Lapok 1908. december 10-i számában olvasható hir is hozzátartozik: "A hercegprímás adománya. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás a város gyámhatóságé alá tartozó árváknak felruházására 200 koronát adományozott." Nem a tett szokatlan, hiszen vaszary bőkezű adakozó, de az időpont mindenképpen az: gyanúm szerint ez lehetett az a pénz, amit a Monográfia Társaságtól az előszóért kapott. Kissé ugy tűnik, hogy a helyi szóbeszédet hivatott ellensúlyozni az Esztergomi Friss Újság 1908. december 47