Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

Bizonnyal szivesen látják a városban, ugyanigy a környéken lakók: a hivatalosabb jellegű bemutatkozások és kilincselések után kedélyes paptanárok és erősebb hangú tanitók, rátarti jogászok és baráti ujságirók szíves társaságát, a tudóskodó "prímásiak" vendégszeretetét élvezi. Leginkább a kedves kirándulásokat a környék falvainak lakói közé - itt a már könyvekből előkészített néprajzi fejezet és "népszociológiai anyag" jegyzeteit ellenőrzi, ujabb adatokat keres és talál. Egy kissé "életet lehel" az Ismertek közé. Módszere a szatmári példából megszokott: az előzetes tájékozódások után felkészülten érkezik. Az anvaggyüjtést a helyszinen folytatja, előbb a község papját látogatja meg /reformátust e tájon keveset talál/, majd a tanítósággal és a helybéli értelmiségiekkel beszélget. így szerez első kézből értesüléseket - , a jelzett "adatszolgáltatókhoz" tájékozottan érkezik. Vendéglátói "s.-akás aggal", és ha van, irodalommal látják el, beszámolnak a maguk tapasztalatairól. Neveket mondanak, elkisérik az irót a helyi szokásokat őrző és művelő családokhoz. A közvetlen szavú ifjú bizalmat kelthet nyomban, ha paraszti házba lép. A notesz és ceiuza senkit sem zavar, könnyen oldódik a nyelv, tör elő kedv és kedély. A fotografáló masina - kiváltképp a gyerekek előtt - bizonnyal szenzáció. Hasonlóképpen a közvetlen és együttérző érdeklődés: a helybéliek érezhetik, hogy a jövevény rossz szándékok nélkül érkezett. Mozgásán érzik: valahogy közülük való. Ezt nemcsak a monográfia mondatai jelzik, hanem az egykorú ujságbeszámolók is. A vidék és a téma, ugyanigy a "módszer" Móricz kedvére való. Az elkészült fejezetben a vármegye népességi, nemzetiségi, vallási, műveltségi és néprajzi bemutatása után a falusi építészet helyi sajátosságainak, a települések urbanisztikai szerkezetének, a lakások belsejének és berendezésének, a lakók ruházkodásának, majd a naptári évhez igazodó magyar és nemze38