Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989
A repülőipar ünnepe
és a fix orrsegédszárnv kapott helyet. A kormánylapok vászonborításúak és a mozgatásuk tolórudas rendszerű. Műszaki adatai: szárny fesztáv: 11,60 m; szárnyfelület: 14,37 m 2; a gép hossza: 7,50 m; üres tömege: 505 kg; repülő tömege: 800 kg; legnagyobb vízszintes sebessége: 170 km/h; leszálló-sebessége féklappal: 60 km/h; legjobb emelkedő képessége: egyedül: 5 m/s; vontatmánnyal: 3-4 m/s. A vontatás 80-100 km/ óra sebességgel történik. A start hossza: 80 m; hatósugara: 600 km; emelkedő képessége: 1000 m-re: 3,5 perc. A Kányákból 9 db készült. 1949-ben az esztergomi sportrepülők is megkezdték repülésüket. A háborúból itt maradt egy német lánctalpas gépkocsi - melyet ágyúvontatásra használtak - a sportrepülők sok társadalmi munkával újra üzemképessé tették és úgy alakították ki, hogv az egyik oldal láncmeghajtó kerék tengelyét meghosszabbították és erre egy viszonylag keskeny (azért, hogy ne kelljen kötélterelőt alkalmazni) kötéldobot lehetett ékelni úgy, hogy a lánc egy csapszegét kihúzták és a tengely csak a kötéldobot forgatta. Akkor ez lett a csörlő, melyet „Manci"nak neveztek. Kevés gépük volt, melyeket szintén rendbe kellett hozni és megkezdhették velük a repülést. A felcsőrölt gép a csörlés végén leoldotta a kötelet és a leesett kötélvéget vissza kellett a starthelyre juttatni a következő gép indításához. Ezt úgy oldották meg, hogy két ember kifutott a leesett csörlőkötél végéhez és a kötél végén lévő acélkarikát beakasztották a magukkal hozott „ciplifa" közepébe lévő kerékpár első tengely végén lévő kampóba. A két ember futva hozta vissza így a kötelet a starthelyre, majd másik két ember következett, akik a kötelet mindig visszahúzták, és így tovább, hogy minden növendékre sor kerüljön. Ezzel a módszerrel egy vasárnapon 100-120 startot lehetett végrehajtani. Itt ez volt az igazi sport. Ez évben egy fiatalember többször a repülőtér szélén üldögélve nézegette a repülőgépeket, azok közül is a Tücsök érdekelte. Egy szeptemberi vasárnapon Schlett László oktatóhoz , aki éppen a repülőtér parancsnokával beszélgetett, odalépett egy nyurga fiatalember és igen különös kéréssel fordult a beszélgetőkhöz. Gumikötelet szeretnék néhány napra kölcsön kérni, mondotta. Schlett László oktató megkérdezte, hogy mire kell a gumikötél ? A válasz: repülőgépet szeretnénk vele indítani. Schlett László ezek után gyanakodva tette fel a következő kérdést: Kik, hol, milyen repülőgépet ? A válasz: Mi ketten testvérek Táton készítettünk egy repülőgépet és azt szeretnénk kipróbálni a közeli domboldalon. Most már kezdett a beszélgetés izgalmas fordulatot venni. Ezért újabb kérdések következtek, melyekre válaszolt a fiú és megtudták, hogy Ok ketten, - egyikük asztalos inas, a másik vízvezeték szerelő inas - esténként a szabad idejükben - mely jócskán az éjszakába nyúlt - repülőgépet építettek. 86
