Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989
Megalakult a HMNRA
mintha ő egyedül repülne, az oktatója pedig a hátsóban. így repülés közben a növendék által elkövetett hibákat az oktató azonnal korrigálni tudja és a növendék tudomására hozhatja. Ez főleg csörlő és vontatásos síkvidéki kiképzésnél valósulhat meg jól. A Magyar Aero Szövetség még 1939 őszén - Rotter Lajos elképzelése alapján - egymás mögötti ülés elrendezésű, felsőszárnyas, csörlésre, vontatásra alkalmas kétüléses alapfokú vitorlázó kiképző repülőgépet rendelt meg az Aero Ever Kft-nél. Rubik Ernő mindjárt hozzá is fogott egy kétüléses, felsőszárnyas kiképzőgép tervezéséhez, melynek rajzait az év vége előtt le is adta a műhelynek. Mivel a HMNRA által összeállított kiképzési tervben a Tücsök és a Vöcsök alapfokú kiképzőgépek után a vitorlázórepülő Pilis gyakorlógéppel szerzett rutin után a teljesítmény repülőgép következne, de ilyen gép csak külföldről volt beszerezhető. Ezért a Magyar Aero Szövetség a fenti tervnek megfelelően a kétüléses iskolagéppel együtt megrendelt az Aero-Ever Kft-nél egy Pilishez hasonló tulajdonságú teljesítménygépet. Ez a megrendelés szintén 1939 őszén a kétüléses iskolagéppel együtt lett elküldve a gyárnak. A megrendelésben jól körülhatárolt műszaki és teljesítmény tulajdonságok voltak kikötve. A feltételek kialakításában szintén Rotter Lajosnak volt döntő szerepe. A feltételekben szerepelt többek között, hogy egyszemélyes, robosztus felépítésű, felhőrepülésre alkalmas legyen az elkészítendő teljesítmény repülőgép. Rubik Ernő a kétüléses iskolagép tervezésével majdnem egy időben kezdte el a megrendelt nagyteljesítményű vitorlázó repülőgép tervezését is. A rajzok a kétüléses gép rajzainak elkészülte után lettek készítve és a műhelybe csak a kétüléses gép rajzai után kerültek le. Ez évben már 52 db új gép hagyta el az üzemet és ezen gépek készítése mellett sérült és törött repülőgépek javítását is egy időben végezték el. A létszám is egyre növekedett. Ez év végére elérte az 50 főt, köztük 8 inas is volt. Szakképzett repülőipari szakmunkás nem nagyon volt, ezért a felvett új dolgozókat itt kellett erre a speciális, faipari munkára betanítani, mivel itt a követelmények magasabbak voltak, mint általában a többi asztalos ipar követelményei. Még ez évben Rotter Lajos javasolta, hogy német dokumentáció alapján 4 db Olimpia-Meise gép építését is kezdjék el. Közben a Vöcskök, Tücskök és az R-()8c Pilisek sorozatgyártása folyamatos volt. Az év végi pénzügyi eredmény 4029,- pengő tiszta nyereség volt. 1940-ben az eddigi típusokat gyártották tovább, de már megjelent új gyártmányként a kétüléses, alapfokú iskolagép gyártása is a műhelyekben. Rubik Ernő a tervezést Budapesten végezte, mivel a Kft egy kis irodát tartott fenn az 55
