Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

Vitorlázógépek gyártása fémből

Vitorlázó gépek gyártása fémhói Mivel a JAK-18 gyártása megszűnt, de a fémtechnológia berendezései itt maradtak, így tehát adva volt a fémgépek gyártásának a lehetősége. Ez a lehetőség lassan kényszerré vált, mert a faanyagok beszerzése egyre nehezebb volt, külföldről lehetett drágán megvásárolni (fenyőfa Erdélyből, rétegeslemez Finnországból, stb.). Alumínium meg bőven volt, a Székesfehérvári Könnyűfémmű gyártott részünkre ötvözött alumínium (durál) anyagot, lemezeket, rudakat, csöveket, stb. Rubik Ernő tervei szerint elkészült Alagon tiszta fémből az R-23 GÉBICS, egyszemélyes vitorlázógép. Ezt a fémtechnológiát átvéve a fej^B y lesztés az R-15b KOMA készítésénél alkalmazta. ^ —»J «r i Tehát az első fém vitorlázógép itt Esztergomban a már jól ismert KOMA volt, melynek típusa és megnevezése: R-I5 F FÉM-KOMA

. Az áttervezés 1957. II. félévében kezdődött Pap Márton irányításával. A fejlesztési munkákkal egy időben a kísérleti műhely is elkezdte az alkatrészek legyártását a durál anyagokból. A kísérleti műhelyt Borlai István vezette. A gép összeépítése még ez évben elkezdődött. A szárny borítólemeze már a Rubik-féle un. szférikus térbeli hullámosított lemez megoldással készült. Ez úgy készül, hogy egy fából készített pozitív sablonra kívülről megfelelő távolságra bordákat erősítettek és erre a nyújtóhúzó géppel ráhúzták a megfelelően hőkezelt lemezt. A nyújtó-húzó gép a megfelelően befogott lemezbe alulról hidraulikus hengerek segítségével belenyomja a . . . w bordákkal ellátott fa sablont. Ez a megoldás sokkal olcsóbb és kevesebb energiát igényel, mint sok fémtechnológiánál alkalmazott pozitív-negatív szerszám. A szárnybordákat pedig vastag bakelit lemezből kivágott sablonra ráhelyezett, kilágyított lemezből készítik R-15F FÉMKOMA Borlai István 1919-2001 117