Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

több mint hatvan lépés hosszú és negyven vagy ötven lépés széles hely, illetve tó, ahol a tatai termálvizekhez hasonló vizek összegyűlnek. Ezeket Oláh a város mellé helyezte, amikor azt mondja, hogy a vártól távol van a város, mellette mindjárt - a Szenttamáshegy alatt - a hévizek, ahol az előbbinél kisebb és zavarosabb, de hasonló vizű másik tó látható. A nevezett hegy alatt még két kolostor nyomai is felismerhetők, és miként a történelmi forrásokból tudjuk, az egyiket a domonkosok, a másikat az ágostonrendiek lakták. Egyébként ezt a hegyet, mely a várnak nagy veszedelme, már kezdték teljesen elhordani, és bár keményen törik, a szikla, mely alkotja, védekezik és ellenáll. II .§• Víziváros Hívják egyébként érseki városnak, Belső-városnak vagy a vizekről Vízivárosnak is, németül pedig Wasserstadt-nak. Ezen utóbbi nevét a még régen épített nagyon erős toronytól kapta, amely Oláh szavaival élve, mivel a víz őrzésére építették, vízinek, nevezték el. Mivel a város a vár alatt, attól nyugatra fekszik, és a Várhegy lába, valamint a Duna közé ékelődik, az a víznyerés biztosítására és magának a víz megőrzésére alkalmas erődítmény volt. Azonkívül, miként Oláh megjegyzi, a hévíz itt olyan hévvel tör elő, hogy malmot hajt. Úgy véljük azonban, hogy elsősorban ennek a malomnak a védelmére építették azt a tornyot. Később Mátyás érsek engedélyezte, hogy a torony mellé házakat építsenek és a toronyról elnevezett várost építsék. Arról nem tudunk, hogy fallal körül volt véve, de ehhez hasonló célt szolgálva ama vízi torony mellett más tornyokat és falakat is emeltek, melyek ezt a várost a várhoz kötötték. Az biztos, hogy miután a vár a törökök kezébe került, a várost a barbárok megerősítették. Arról pedig, hogy Mohamed követői ebben a városban saját hitsorsosaikat telepítették, és saját templomokat építettek, és hogy a várost a vár számára kiváló védelemnek találták, könnyen meggyőződhetünk abból, hogy egyre jobban megerősítették. Rendelkezésükre álltak a városfalak romjai, valamint Esztergom városában a lerombolt épületek, melyek anyagát idehordták, és a szabad királyi város falaiból ennek a városnak a falait rakatták fel. A törökök törekvései tehát a 88