Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - SPECIÁLIS RÉSZ

városkát várossá fejlesztették, melyet nem sokkal korábban a keresztények csak ócska falunak tartottak. A törökök idejében volt benne egy fürdő és nagyon rendezett utcái voltak. Amikor aztán a várat a keresztényeknek átadták, elnéptelenedett. A Rákóczi-pártiak idejében pedig lerombolták, midőn azok előbb ágyúval lőtték, majd teljesen elfoglalták, és nem csak az ostromlók, hanem az őket gyűlölő várvédők is, szüntelen ágyúzással, lövetéssel és bombázással pusztították. A Rákóczi-pártiak a városba a szentgyörgymezei oldalról törtek be. Innen ugyanis biztonságosabban lehetett megközelíteni, és az emlegetett vízi tornyon át, melyet már ágyúval leromboltak, könnyebben hatoltak be. Egyik nagyon sötét éjszaka tehát berontottak, a falakat őrző, körülbelül negyven katonát megölték, bevonultak a városba, a házakat elfoglalták, és így jó lehetőségük nyílt arra, hogy a várat közelről ostromolják. Fentebb már elbeszéltük, hogyan támadtak innen, hogyan ástak aknákat, és hogyan igyekeztek elérni, hogy a várat minél előbb átadják nekik. Nem sokkal utána azonban nekik is el kellett hagyniok a várat, és miután az ellenség üresen adta át a várost, kezdetben új lakóit a korábbi kis számban visszatérők, valamint a bevándorlók alkották. A törökök után ugyanis magyarok népesítették be, azok azonban, miután a Rákóczi-pártiak megjelentek, szétszóródtak, és nyomukban többnyire németek, természetesen néhány magyar, és szlovák települt ide. Ma a németek biztosan nagyobb számban vannak, mint a többiek, és bár kevés a városlakó, azért, hogy tisztességesen élhessenek, szegénységüket megőrzik. Semmi területük nincs, csupán csak egy, veteményeknek szolgáló szigetük, de ha ez sem volna, a város lakói nem tudnák, hogyan termelik meg a káposztát és a gyümölcsöt. A városnak ugyanis annyira nincs szabad területe, hogy az is, amit a vár és a Duna közrezár, alig elég a városnak, ill. a város házai számára. Ezért aztán itt is akadnak olyanok, akik kézművességből és kereskedésből élnek. Valamikor az érsekek által adományozott szabadságjogaik és privilégiumaik voltak, ezek azonban, miután az oklevelek elvesztek, ugyancsak eltűntek. A vásárjogot még csak felújíthatnák, de mit tudnának vele kezdeni, hiszen nincsenek a vásár megtartásához szükséges tereik. Különben a város nem kis részét elfoglalja a raktárépület, a Provianthaus, melyet nem rég építettek a helyőrség céljaira, valamint a jezsuiták kollégiuma, akiket Széchényi György 1687-ben telepített le, továbbá az ugyancsak Széchenyi György által pártfogolt ferenceseknek a kolostora, akiket már korábban 89