Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - ÁLTALÁNOS RÉSZ

v.§. A vidék termékenysége Ami a vidékre jellemző termékenységet illeti, az természeti adottságai szerint változik. Vannak helyek, ahol nemcsak, hogy megteremnek a gabonafélék, hanem dúsabban nőnek, mint gondolnád. A búza akkor hoz bő termést, ha elegendő eső hull. Különben a kötött, agyagos talajban csak szenved, és mintegy a természet kegyetlensége folytán ocsúvá változik. Még az ocsúnak sem mindig barátja azonban az időjárás, ahhoz is az ég különös kegyére van szüksége, a száraz talajban ugyanis még az is csak itt-ott kel ki, ráadásul silány szárral és kalásszal. Ugyanez áll a többi gabonafélére is. A tavaszi vetés azonban bármely időjárás mellett többet hoz, főként, ha korán vetik el, amikor még a talaj a beszivárgó hólével van tele. A gabonák egyébként nem ritkán megtévesztik a gazdát. Talán 1731-ben, amikor ezt a vidéket az érsek kegyes engedélyével bejárni igyekeztünk, az árpa és a zab virult, míg a rozs és a búza csak idébb-odább kelt ki, és az egész környéken nyomorúságosan néztek ki a gabonák. Sok helyen még csak nyoma sem volt az elvetett gabonának, úgy elborította a fű és fölverte a gaz. Ahol pedig a silány kalászok a gaz fölé emelték fejüket, úgy néztek ki, mintha nem is vetették, hanem szálanként palántálták volna őket. Ha pedig sűrűbben nőtt, nem tudom miféle rozsda vagy más betegség telepedett meg rajtuk, a szárukat rút, fekete szeplő borította. Tagadhatatlanul kedvező a vidék éghajlata és egészséges az ember számára, jóllehet a gabonának nem mindig jó. Párát lehel ugyanis a talaj, mely néha az egész mélyebben fekvő kis vidékre rátelepszik, és a gabonatermő területeknek kárára van. Ha ugyanis azokat a gabonákat, melyeket a köd átnedvesített, a nap kiszárítja, a köd után visszamaradt nedvességmaradvány miatt a szemek a kalászból kiperegnek. A természeti csapásnak e válfaját nemcsak a Duna és a Garam mentén, hanem a folyóktól távolabbi vidékeken is megfigyeltük. Ezt a csapást az teszi elviselhetővé, hogy ritkán fordul elő, és nem egyformán sújtja az egész vidéket: a magasabban fekvő területek ugyanis a ködöknek eme pusztításától mentesek maradnak. Sőt, mi több, ha megfelelő időközönként kellő mennyiségű csapadék hull, és ezek az általános bajok 27