Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása

Tartalom - Előszó

Bél Mátyás és Esztergom vármegye leírása Mindig úgy tartottam, hogy a haza dicsőségét, tiszteletét és hasznát a jó polgárnak szeme eldtt kell tartania - válaszolta 1720 őszén Bél Mátyás (16841749), a pozsonyi német nyelvű evangélikus gyülekezet lelkipásztora az uralkodónak. Szülőföldjének, szeretett Magyarországának múltját és jelenét akarja leírni: nem parancsra, hanem a hazaszeretettől késztetve. A leírás készítésének módját hosszan érlelte, gondosan megtervezte: 1713 óta tudós honfitársait is közös munkára ösztönözte. Az eredetileg két szálon elindult feltáró tevékenység egyre inkább csak a jelen leírására korlátozódott, bár az ország múltjának kutatásáról is tett közzé Bél részleteket, (pl. 1718ban a rovásírásról, 1735-tól történetírók műveit adta ki.) Az utókor Bél Mátyás legjelentősebb teljesítményének az ország jelen állapotának felmérését, a vármegyeleírásokat (Notitia Hungáriáé novae historicogeographica) tartja. 1735-1747 közt Bécsben öt kötet jelent meg nyomtatásban, bennük Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Bars, Nyitra, Hont és Moson vármegyék feldolgozásával. Szepes vármegyéét az 1723-ban közzétett mintakötet tartalmazza. A többi vármegyéről készült leírás egy része teljesen készen, más része félkészen maradt kéziratban. Bél özvegyétől 1769ben Batthyány József kalocsai érsek vásárolta meg e kéziratokat, s azok kiadását tervezte. A Pozsonyból Kalocsára szállítás közben a kéziratok egy részét a Duna vize eláztatta. Az elázott kötetek közt lehetett (lehettek) az Esztergom vármegye leírását tartalmazó kötet (kötetek) is. A vízkárt szenvedett kéziratok egy részének tartalmát gyors másolással sikerült megmenteni. Ekkor készülhetett az a másolat, amelyet ma az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őriz, s amelyről mostani fordításunk készült. Batthyány Józsefet 1776-ban esztergomi érsekké nevezte ki az uralkodó. A Bél hagyatékából vásárolt kéziratok ekkor az érsek pesti, majd pozsonyi palotájába kerültek. 1821-ben szállították azokat mai őrzési helyükre, Esztergomba. A kéziratban maradt vármegyeleírások kiadása Batthyány Józsefnek a kötetek egy részének tönkremenetele miatt nem sikerült. Többször történt kísérlet a XIX. és XX. században is azok megjelentetésére, kiegészítésére, folytatására. Gyurkovics György a XIX. század első felében másolatokat