Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

tis emlékére. (Villányi: Néhány lap, 87. laptól.) flelischer kézirata 1827-ben Mogyorósról (70. lap): „A falu régebben a budai klarisszáké volt, jelenleg a Vallásalap csolnoki uradalmához tartozik. 504 főnyi lakossága 104 családban, 92 házat lakik. Szántóföldjéből 264 hold másod-, és ugyanannyi harmadosztályú. Rétje 48 kaszás, harmadosztályú, szölleje 358 kapás elsőosztályú, és igen jó fehérbort terein. Legelője harmadosztályú, faizása másodosztályú. Nem lehet említés nélkül hagyni, hogy itt fazekasföldet (terra figulina) találnak, amelynek ásásával és Esztergomba és másfelé való szállításával keresethez jutnak a lakosok. Legújabban egy bécsi polgár szénbámjnszatnt kezdett itten, amely új kereseti lehetőséget nyújt a szegény lakosságnak." 48. Tát. 1701-ben: temploma a nyergesú.jfalusi plébánia filiá ja; a háborúk ideje óta elhagyatottan, tető nélkül áll a falu közepén. Egykoron Szent István király építette Mindenszentek tiszteletére. Most alig tizenöt gazda van itt. pedig egvkor hatvanan is voltak. A lélekszám: negvvpn. Mind katholikusok. Iskolamestere Harsánvi Mátyás — iskola híjján — parasztoknál tartózkodik. (Némethy id. m. 15. lap.) 1732-ben az egyházvizsgálat Tátot a dorogi plébánia leánvegyházaként említi. Temploma szentélye boltíves, mennyezete deszkázott; tornya fából való. Iskolamestere és jó iskolaépülete is van, de tanítványok nincsenek. Hat egésztelkes és huszonhat féltelkes jobbágy lakik a faluban. A gvónóképes katholikusok száma: 200. — 1755-ben az egyházvizsgáló szerint temploma 1747ben épült, részint az uradalom, részint a káptalan és a hívek adományából. A tisztán katholikus lakosság száma: 365. Közülük 242 a gyónóképes. (Villányi: Néhánv lap. 93—94. lap.) Helischer kézirata (74. lap) Tatról: ..németek és ma67