Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

gyarok vegyesen lakják. Hatszázharmincöt főből álló 115 család, 102 házban lakja. Mindnyájan katholikusok, a dorogi anyaegyházhoz tartoznak. Szántójából 708 hold másodosztályú, 115 hold harmadosztályú. 79 kaszás rétje harmadosztályú, 55 kapás szölleje elsőosztályú, legelője harmadosztályú, faizása nincsen." 49. Tokod. 1701-ben: Tokod a 'bajnai plébánia filiája. Temploma a falu közepén romokban hever. Jelenleg építteti fel az esztergomi káptalan. Egykor Szent István király építtette, Szent Márton püspö'c tiszteletére. Van iskolamestere is. Lakossága 90 kutholikus és 20 akatholikus. (Némethy id. m. 18. lap.) 1732-ben a vizitátor szerint fatornyú templomát nyílt temető veszi körül. A templomszentély boltozott, a mennyezet vakolt. A faluban 10 egész és 12 féltelkes jobb'igv lakik. A gyónóképes lelkek száma 230. 1755-ben a vizitációkor a templom tornya már nincs meg s iz e<?ész épület nem valami szilárd. A lakosság tiszt'n kntholikus, a lélekszám 512; közülük 354 gyónóképes (Vil• lányi: Néhány lap, 93. és köv. lap.) Heliscíher munkája (75. lap) megismétli a Bél Által a táti csatáról mondottakat, de megjegyzi, hogy az ott említett patakot azóta már szabályozták s az most (1827-ben) több uradalmi malmot hajt. A faluról egyébként ezt írja: 723 főnyi lakossága magyar és katholikus. Ezek 148 családot alkotva 135 házban laknak. Szántóföldjéből 208 hold másod-. 'J54 hold harmad- és 475 hold negyedosztályú. 168 kaszás rétje harmadosztályú, szölleje 781 kapás es elsőosztályú. Legelője másodosztályú, faizása nincsen. 50. Csolnok. 1701-ben csak nevét említik'. 1732-ben a budai klarisszák birtoka, akiktől Barinyai László bír ja zálogjogon. A vizitátor szerint a Nep.Szent János tiszteletére emelt templom régi romokra épült. 12 egésztelkes és 26 féltelkes jobbágy lakik a faluban. A felnőtt 68