Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

1755-Jben: templomát Esterházy priinás építtette 1735-ben. Tornya fából van. Van Kálváriahegye is, 12 stációval. (Villányi: Néhány lap, 86. és 87. lap.) Helischer kézirata 1827-ben Péli földszentkeresztről (71. lap): „Pázmány Péter tanúsága szerint valaha a kereszteslovagoknak Keresztes Szent Jánosról nevezett rendháza állott itt. amelynek kiterjedt romjai még az előző század közepén (tehát a XVII. században!) láthatók voltak. E romok között jámbor remeték telepedtek le és a Szent Kereszt tiszteletére kápolnát is építettek. Barkóczy Ferenc prímás a romokat felépíttette és az akkor keletkezett nazarénus-szerzeteseknek adta. Évenkint kétszer, úgymint a Szent Kereszt feltalálásának és felmagasztalásának ünnepén az ország legtávolabbi részéből is jönnek ide zászlók alatt. Ilyenkor vásár is szokott itt lenni, mégpedig nemcsak élelmiszerek. hanem ruházati cikkek és más hasznos dolgok vására is." 47. Mogyorós. Az 1701. évi egyházlátogatás szerint a nvergesújfalusi plébánia filiája: temploma tető nélkül, elhagyatva áll. Régi lakossága mind elveszett a háborúban. az újonnan idetelepedett tótok pedig nem tudják. ki építtette a templomot és kinek szentelték. 40 lélek lakja a falut, mindnyájan katolikusok. A falu a pozsonyi klarissza apácák tulajdona. (Némethy: Egyházi vizsgálat. 16. lap.) 1732-ben a budai klarisszák birtoka. Szent Margit vértanúról nevezett főtemplomát kerítetlen temető veszi körül, lakossága katholikus, a gyónóképesek száma 257. Van Jó iskolaépület és mester is, de az iskolának csak télidőben vannak tanítványai, akiktől negyedévenként 25 dénárt kap a tanító. 1755-ben említik a plébániát s a Tátra felé vezető út mentén, a falun kívül egv elhagyott kápolnát, amelyet egy ismeretlen személy épített hálából a pesti