Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

Zolnay L.: A bajóti templom. (Művészettörténeti értesítő. 1957.) 1701-ben Nyergesiíjfalu leányegyházaként említi a vizitátor. Temploma, a hegyek között, egykor csinos, most elhagyatott, fedél nélkül, kivéve náddal fedett szentélyét. Van iskolamestere, aki egyszersmind egyházfi is. Földesura az esztergomi érsek, lakosai mind katholikusok. lélekszámuk 50. 1732-ben dombon épült kőtornyú templomát kerítés nélkül való temető veszi körül, sekrestyéje nincs, szentélye boltíves, a hajó mennyezete deszkázott. A gyónóképesek száma: 342. — 1755-ben templomának már sekrestyéje is van s a hajó mennyezete vakolt. Egyébként a templomot a század elején Keresztélv ágost prímás építtette fel romjaiból. Van iskolamestere, de iskolát nem tarthat, mert lakhelyisége igen szűk. A hely séf! lakosai mind kaholikusok. lélekszámuk 526, köztük 389 gyónóképes. A Bajóttal határos Bél-említette Pusztamarót, mint érseki birtok. Estei Hvppolit érsek nyaralójának, vadászkastélyának színhelye volt. Az IstVánfi-krónika arról tájékoztat, hogv itt, az érseki kastélynál ment végbe 1526. őszén Dobozi Mihálv s feleségének halála, nempedig. mint a legenda véli — Pilismaróton. Erre, az újkori megyei monográfiával ellentétben, már Helischer is rámutatott. (A kézirat 70. lapján.) Helischer műve fii. lapján a következőket írja Bajótról: „Lakosai magyarok, számuk 906. Ezek 173 családban 149 házban laknak. Katholikusok. saját templommal és plébánossal. Szántóföldjük 157 hold elsőosztályú, 174 hold másodosztályú, 290 hold harmadosztályú és 401 hold negyedosztályú föld. 175 kaszás rétjük harmadosztályú. Az 574 kapás szöllejük pedig másodosztályú. Legelőjük hasonlóképen másodosztályú, faizásuk azonban elsőosztálvú."