Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

42. Biko, illetve Bikol: Jelenleg a termelőszövetkezet birtokában barokkori kastély. Vele szemben lévő hegy tetején — ismeretlen időből származó, talán őskori földvár nyomai. XVIII. században épült templomáról 1. Villányi: Néhány lap, 97. lap. Helischer hivatkozott kézirata Bikolt pusztaként, a Sissay-család birtokául említi. Az 1827-bea már álló kastély Sissay Dávid tulajdona. A pusztáa ekkor 30 jo'bbágycsalád van, 118 fővel. Mindnyájan a süttői plébániához tartozó katholikusok. (A kézirat 61. lap.) 43.Vadas, Helischer kézirata 77. lapján Vadats néven: Helischer egyedül az itteni vörösmárvány-bányáról tesz említést. 44. Süttő. Az 1732. évi egyházlátogatás szerint régi plébánia, a primás birtoka. A Szent Lipót tiszteletére épült templomát 1732-ben nagyobbítják. Szentélye boltíves, a hajó vakolt mennyezetű. A falu lakói mind németek, összesen 109 házaspár lakik a faluban; a gvónóképesek száma 450 lélek. 1755-ben a templom fatornya korhadozik. ezért a primás intézkedett, hogy kőtornyot építsenek. A templomot egy régebben fennállott kápolna kibővítésével Esterházy Imre primás építtette. Van iskolamestere, aki minden írni tanuló iskolásgyermektől hetenkint 5 dénárt, az írni nem tanulóktól hetenkint 2 és fél dénárt kap. Van a községnek Kálváriahegye is, hat stációval, a hegy tetején golgotával. Ezeknek a szomszédságában egy kápolna áll, amelyet a hívek adományaiból építettek 1748-ban. A szöllőhegyen is van egy kápolna, amelyet Gurgulics Jakab jobbágv a saját költségén építtetett. Űjábban a Kálváriahegyen Seitel Ignác nevű remetefráter remetelakot épített és az érseki helynök engedélyével ott remetéskedik. A község lakossága tiszta katholikus, 461 lélek. (Villányi: Néhány lap. 07. lap.) ' SS