Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

Pilismarót római táborhelyét 1906 07. évben Finály Gábor tárta fel. Lásd: Archeológiai értesítő, 1907. érfolyam: Finály Gábor: Castra ad Herculem. 45—57. . lap. 31. Dömösön, valószínűleg az Árpád, vagy Arpád-hegyen — Pádvár — koraközépkori királyi nyaraló volt. már I. Lászlónak is tartózkodási helye. 1108-ban Álmos herceg alapítja Szent Margit tiszteletére a dömösi prépostságot. melyet fia, II. Béla 1138-ban egyik leggazdagabb nemzetségi monostorunkká emel. (Knauz: id. m. I. kötet, 88. laptól.) A dömösi monostor koraközépkori gazdaságszervezőléről 1. Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története, Budapest. 1050. 54. laptól. Az 1701. évi egyházvizsgálatkor temploma rombadőlt. A pilismaróti plébánosnak fizetnek. 1732-ben a felnőtt katholikusok száma 237. református: 50. Lakói közül egésztelkes jobbágy: 24, féltelkes 8, zsellér 8. Iskolája van. 1733. óta önálló r. k. plébániája van. Ezt a templomot Erdődy Ádám nyitrai püspök és dömösi prépost építtette, a régi prépostsági épület rom anyagából. (Németby: Egyházi vizsgálat, 14. lap. — Villányi: Néhány évtized. 105. lap. V. ö. Nedeczkv: Dömös története és újabb leírása, Esztergom, 1880.) Holischer 1827. évi kézirata Dömösről (68. laptól). ..Az esztergomi káptalan tulajdona." „Lakói magyarok, számuk 1067, 190 családra tagoltan 143 házban laknak. Közülük 917 katholikus. 150 református. Szántóföldiéből 73 hold harmadosztályú, 368 hold pedig negyedosztályú. Rétje harmadosztályú és 83 kaszás. Szöllei közül 58 kapás másodosztályú, 340 kapás harmadosztályú. Legelője harmadosztályú, faizása elsőosztályú. Ugyanitt kőszenet is fejtenek." 32. Fesztnlc. I. Géza 1075-ben a garamszentbenedeki apátsás alapításakor annak 7 lcesztölci szöllőt és 5 itteni szöllőművest ad. (Knauz I. kötet. 55. lap.) 122fi-foan 53