Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

30. Pilismarót, a korai Arpádkorban a királyi család nemzetségi birtoka. 1138-ban a dömösi monostornak II. Béla Maróton 4 családot, —névszerint: Cetku, Pentuk, Matheus, és Puci családját, — adományozza; feladatuk az, hogy a dömösi dékánnak, vagy a kanonoknak kocsit, vagy szekeret és lovat adjanak utazásuk alkalmával. (Knauz: Monumenta I. 93. lap.) A falu a XII. —XIII. században a visegrádi Szent András kolostornak, majd ezzel együtt a pálosoknak kerül birtokába. Középkori temploma a hegyen épült. A török alatt is fennáll református egyháza, amelyet Buda visszavétele után a pesti pálosok vettek birtokukba. Ezenkívül a törököknek is volt egy kerek temploma, amelyet utóbb leromboltak. (Némethy: Egyházi vizsgálat 14. lap, és Némethy: Series parochorum et parochiarum archidioecesis Strigoniensis, Esztergom, 1894. 219. lap.) 1732-ben az egyházvizsgálati jegyzőkönyv szerint nagykorú katolikusok száma: 212, református: 131, evangélikus: 10. Iskolamestere és 1810. óta önálló r. k. plébániája van. 1890-ben 1315 r. katholikus, 2 evangélikus, 616 református és 48 izraelita lakja. Református temploma is van. V. ö. Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom-város és megye múltjából, 105. lap. Helischer kéziratának 68. lapján, 1827-ben jegyzi fel Pilismarótról: „Lakosai magyarok. Az 1631 lélek 300 családra oszolva 223 házban lakik. Közülük 1141 r. katholikus, 490 pedig református. Ügy a katolikusoknak, mint a reformátusoknak saját templomuk van, a reformátusok*ak saját prédikátoruk is van. Szántóföldje 281 hold másodosztályú, 282 hold harmadosztályú és 502 hold •egyedosztályú föld. Rétje: harmadosztályú és 402 kaszás. Szöllejéből 800 kaszás másodosztályú és 770 kaszás harmadosztályú. Legelője másodosztályú, faizása (lignatio) viszont úgy a tűzifa, mint az épületfa tekintetében elsőosztályú."