Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

gyár gyalogezred nevelőiskolája költözött. Az épületet a Vallásalaptól Rudnay Sándor hercegprímás vette meg s abban nyert elhelyezést a theologusok presbiteri intézete (amelyben a theologiát végzett kispapok egyházi tisztükre készülnek), valamint a primás egyházi és világi levéltára, a templomépületben pedig a Pozsonyból ideszállított primási könyvtár, mintegy 20.000, részint nyomtatott, részint kéziratos kötettel. A templom sekrestyéjében őrzik az esztergomi főkáptalan hiteles-helyi levéltárát." A Helischer-említette vízvezetékről megemlíteni kívánjuk. hogy a XIX. századeleji vízmű, amely a Vízilornyot a Vár északi tornyához kötötte, megújítása annak a XV. századi víziemelőgépnek, amelyei még Vitéz János, vagy Estei Hvppolit érsek építtetett. A vízműről a törökkor írói. mint meglévő, középkori építményről a csodálat hangján emlékeznek meg. Erről 1. Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából. 19. lap. A Víziváros dunai bástyái, melyeknek jórésze ma is meg van, Magyarország utolsó dunai bástyarendszere. 28. A szentgyörgymezei prépostságot 1230. előtt alapított.;':k. L. Kollánvi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. — A rombadőlt prépostsági templom romjaira épült rá a jelenlegi szentgyörgymezei plébániatemplom. Egyházigazgatási adatai az 1701., 1732. és 1755. évi — hivatkozott — canonica visitatiokban találhatók. 29. Helischer kéziratos müvének (><). lapján olvassuk Szentgyörgymezőről, hogy a község ekkori (1827) szántóföldje 328 hold harmadosztályú, 389 hold negyedosztályú föld és 127 kaszás harmadosztályú rét, 3200 kapás másodosztályú szöllő. Ekkori lélekszáma 1953. akik 480 családra oszolva 252 házban laknak. Valamennyien katolikusok és a Szent Györgyről nevetett templomukban. 1800 óta saját plébánosuk van. *>l