Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

müvességből, de még többen föld- és szöllőmunkából élnek." Szenttamás 1732. és 1756. évi egyházi viszonyait 1. Villányi id. m. 82. és 84. lap. Ezek szerint 1732-ben Szent Tamáson van egy kórház, aggok háza; az ittlakó zsellércsaládok száma: 20ü. — 1755-ben az egyházi vizsgálat Szenttamáson megemlíti a kicsiny Szent István-templomot; a katolikus lakosok száma ekkor 1138, a görögkeletieké 24. Az aggok menhelyén 7—8 szegény lakik; az épületet a káptalan tartja fenn, az aggok azonban kéregetésből tengődnek. 22. A Vízi-várost, mint az érsekek városát 1239-ben ruházta fel városi szabadságjogokkal IV. Béla király. (Knauz: Monunienta ecclesiae Strigoniensis, I. kötet 328. lap.) A Bél Mátyás-említett Víztorony romokban, a Berényi Zsigmond-utca utolsó dunaparti házaként máig áll, 23. A Vízi-város törökkori templomáról 1. Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergomvármegyében, 1701-ben. Esztergom, 1896. 8—9. lap. — Az első, törökszabadulás utáni esztergom-városi templom, — valamely középkori templom, majd török mecset helyén a mai vízivárosi plébánia-lak, Berényi Zsigmond-utca 1—3. sz. alatti épület. 24. Az 1701. évi egyházlátogatáskor (Némethy id. m. id. j.) 2000 lélekre becsülik a Víziváros lakóinak számát. Ezzel ellentétben az 1732. évi vizsgálat csak 145 gyónóképes (nagykorú) katolikust, az 1755. évi pedig 484 katholikus, köztük csak 373 nagykorút talál a Vízivárosban. (így alkalmasint az 1701. évi vizitátor a Víziváros lakosai közé iktatta az egyházigazgatásilag idetartozó Szenttamás, Szentgyörgymező és Párkány lakosságát is.l) 2í. Ennek helyén ma a Primási palota áll. 26. Az első Esztergom-vármegyei Megyeháza — mivel a megye öiökös főispánjai az esztergomi érsekek voltak, 49