Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

ban használatos nyelvek, hanem a keleti nyelvek betűanyagával is fel van szerelve." 13. Az esztergomi vár történetéről, régészeti maradványairól Szent István születéshelyének kérdéséről 1.: J. N. Mathes: Vateris arcis Strigoniensis. .. descriptio, Esztergom, 1827. évf. 28. lap. — Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei, Budapest, 1938. — Lépőid Antal: Szent István király születéshelye. Szent István Emlékkönyv, 1938. II. kötet, 489. lap. 14. A Bél Mátyás említette, esküre emelt kezet ábrázoló zárókövet az esztergomi várpalota rekonstrukciójakor a várkápolna boltozati záróköveként építették be. 15. Esztergom hadtörténeti múltjáról 1. Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai. Esztergom évlapjai 192<>—28. évfolyamában. 16. A Bakócz-kápolnáról 1. Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz-kápolna Bp. 1955. 17. Az esztergomi Szent Adalbert-bazii ka díszkapujáról: Bercsényi Dezső: Az esztergomi Poita speciosa. Budapest, 1947. 18. A szenttamáshegyi préposlságot a XIII. század első évtizedében Jób esztergomi érsek alapította. — Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok, Esztergom, 1900. I—LVI. lap. — Balogh Albin: Esztergom árpádkori helyrajzáról, Esztergom évlapjai, 1934. évf. 19. Rákóczi Ferenc 1706-ban rövid időre foglalta el Esztergom várát. Erről saját emlékirataiban számol be: Frangois Rákóczy: Histoire des révolutions de Hongrie. A la Haye, 1739. 308—325. lap. — A Rákóczi-féle esztergomi ostromról 1. Szenkvici Kollinovich Gábor kiadatlan kéziratát: Rerum ungaricarum libri XIII. (Esztergom, Városi könyvtár) I. kötet, 71. és köv. lap. 20. Az esztergomi hévíz (Fürdő) forrásairól Helischer kézirata (58—59. lap) említi: „említésre méltók a Szenttamáshegy lejtőjén fakadó 47