Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

igazgatási rendjét. — Az oklevél eredetije az esztergomi Állami Levéltárban. A város gazdasági életére jellemző adatokat közöl Helischer 1827. évi kézirata (33. lap). „A város közönségének 396 pozsonyi mérőt termő szántéföldje van, amelyet három évenkint szokott bérbeadni polgárainak és lakosainak. Rétje 310 kaszás (falcastmm), 3.277 holdnyi erdeje van a városnak, 50 vágásra osztott állapotban, innen évenkint átlag 2.000 öl tűzifát hoznak s ezt, miután a közszükségletet fedezték. a házzal bíró lakosok között osztják fel. Legelője 4.548 hold, amelyre a saját állataikon kívül a szomszéd községbeliek állatait is ráengedik, legelőbér ellenében. A polgárok magántulajdonként bírnak 5.031 pozsonyi mérőnyi szántóföldet, 1.312 kaszás rétet. 140 holdnyi kertet és 1.137 holdnyi szöllőt." A város hegyközségi szabályzatáról, 1711-ből 1. Villányi id. 107.' lap. A város XVIII—XIX. századi iskolaügyéről 1. az 1701, 1732. és 1755. évi egyházvizsgálati jegyzőkönyveket. 1732-ben a király városban német és magyar iskola működik. Az egyházvizsgálati jegvzőkönvvek (canonica visitatio jegyzőkönyvei) tájékoztatnak Esztergom sz. kir. város egyházigazgatási ügyeiről is. Lásd: Némethy Lajos id. m. 10—13. lap — és Villányi Szaniszló: Néhánv lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom. 1891. 74—81. lap. A sz. kir. város iskolaügyéről 1823-ban Helischer kéziratos műve (29. lap) a következőkben tájékoztat: ,,A királyi főgimnáziumban a szentbenedekrendi atyák 382 diákot tanítanak. A nemzeti iskolában (elemi) két mester 285 ifjat és ugyancsak két mester 140 leányt tanít. Külön tanítónő (matróna) oktatja az utóbbiakat a női kézimunkára. A tudományok ügyét nem kissé mozdítja elő Beimel Józsefnek 1821-ben felállított könyvnyomdája, amely nemcsak az ország-