Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

szűcs; 31 mester, 30 segéd, 4 inas; gyógyszerész: 1 mester, 1 segéd, 1 inas; festő (pictor): 1 mester; német kalapos: 3 mester, 1 segéd, 1 inas; halász; 13 mester, 11 segéd, 6 inas; sütő: 4 mester, 7 segéd; kötélverő: 4 mester, 1 segéd, 1 inas; kerékgyártó: 4 mester, 4 segéd, 1 inas; köszörűs: 1 mester, 1 inas; magyar szabó: 29 mester, 14 segéd, 12 inas; német szabó: 24 mester, 31 segéd, 11 inas; puskamüves: 1 mester; szappanfőző: 1 mester, 1 segéd, 1 inas; kövező: 1 mester; német varga: 12 mester, 10 segéd, 4 inas; horvát varga: 11 mester, 3 segéd; ón-öntő: 1 mester; téglavető: 1 mester, 2 segéd, 2 inas; vászonszövő (tela textor): 24 mester, 17 segéd, 5 inas; harisnyakészítő: 5 mester, 3 segéd; kékfestő: 1 mester; esztergályos: 2 mester, 1 inas; nyomdász: 1 mester, 5 segéd, 2 inas; kádár: 6 mester, 6 .segéd, 3 inas; üveges-. 2 mester, 2 segéd. Vagyis Esztergom kir. város 1823. évben összeírt iparostársadalma áll: 446 mesterből, 388 segédből és 149 inasból. 10. Száz évvel később, Heliscber hivatkozott kéziratos műve (28. lap) szerint: „Esztergom királyi város lakosai legnagyobbrészt magvarok, de nagy számmal vannak németek is, akik többnyire átvették a magyar nyelvet és a magyar szokásokat. Vannak még tótok (slavi) is, akik néhány év óta kissé megszaporodtak. Ez a lakosság 839 házban lakik és 1442 családból áll. A lakosság nem szerinti megoszlása: 3.396 férfi és 3.283 nő, 1823ban a halálozások száma 212, a születéseké 342; tehát a szaporodás aránya: 8:5." 11. Az esztergomi rácokról, — akik a XX. század első évtizedeiben pusztultak ki, — lásd: Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom-vármegyében, 1701-ben. Esztergom. 1896. 11. lap és Villányi Szaniszló: Három évtized. 131—132. lap. 12. Esztergom kir. város újkori szabadságlevelét 1708-ban, I. József királytól nyerte. Ez szabályozza a város köz45