Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

JEGYZETEK: 1. Esztergom szabad királyi város, Esztergom-Víziváros v. Érsekváros, Szent Tamás és Szentgyörgymező községek 1895-ig önálló közigazgatási egységek voltak; a négy község 1895-ben egyesült. — Sántha József: Esztergom város-részeinek egyesítése 1895-ben. Esztergom évlapjai, 1925. évfolyam, 59. laptól. 2. Oláh Miklós, későbbi esztergomi érsek 1536-ban Brüsszelben fejezi be Magyaországról szóló művét. Magyar kiadása: Nicolai Olahi: Hungaria. Bécs, 1763. — Esztergomról e műve 31—33. lapján. 3. Esztergom nevéről: Scfhünemann Konrád: Die Deutschen in Ungarn. 1923. — Ungarische Jahrbüoher, VII. évf. 1927. 178. laptól. — V. ö. Századok, 1931. évf. 428. lap. — Esztergom évlapjai, 1930. évf. 9. lap. — Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete, Századok, 1934. évf. — 4. Esztergom városfalairól: Balogh Albin: Történelmi séta Esztergomban, II. kiadás. Esztergom. 1936. 21. laptól. A régi Esztergom-királyvárosi városfal egyik szakasza 1954/55-ben a Kossuth Lajos utcai „Három szerecsen" fogadó lebontott épülete alatt került napvilágra. 5. Helischer József Esztergom-városi közgyám „Statisticohistorieo-topographica descriptio Comitatus Strigoniesis" c. 1827-ben összeállított kézirata (Esztergom, Főszékesegyházi Bibliothéka, MSS. II. 492. jelzet) Esztergom kir .város XIX. századeleji utcarendjéről azt ír ja: ,,A város belső, falon-belüli városrészre és külvárosokra oszlik. Az előbbi hajdan fallal és széles árokkal volt körülvéve, amelynek nyomai itt-ott még ma is látszanak, összesen 24 utcája van (Esztergom kir. városnak!) a legtöbb egvenesvonalú, széles és a belső városrészben, kövezett. Négy tere van: úgymint a Főtér, amely a legnagyob'b, a szép Városházával és Szent41