Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

hava volt, amikor hozzákezdtek ehhez a munkához és mikor a várral elkészültek, mintegy 80 lépésnyire keletre bátyát építettek eléje, hogy minél jobban megerősítsék. Ide is, njeg a várba is őrséget helyeztek, hogy Esztergomot huzamosabban ostromolhassák és el is foglalják. Azonban alig foglalták el Esztergom várát, amikor az Esztergom visszafoglalására igyekvő császári hadsereg, herceg Stahremberg Guido és gróf Pálffy János vezérletével, ide érkezett. Másként nem juthattak tová'bb, csak az újfalusi vár alatt elvezető úton. Ezt meg is kísérelték, de a nyergesújfalusi vár őrsége olyan erősen támadta őket, hogy bár nem akarták ostrom alá venni ezt a várat, hanem tovább akartak menni Esztergom alá, mégis inkább megálltak és megkísérelték az ostromot, semhogy súlyos veszteséggel vonuljanak el a vár alatt. Ezért tábort vertek a hegv lába és a szöllők körül, ágyúállásokat építettek a várral szemben, a délre eső dombokon és azokba ágyúkat helyezve, néhány napon át folytonosan lőtték a várat. Mikor azonban észrevették, hogy ezzel nem sokra mennek, a negyedik napon támadást indítottak és minden oldalról, főként a Duna és a falu felől előrehaladva, elfoglalták a várat és a saját veszteségük nélkül legyőzték és felkoncolták a magyarokat. Közülük alig néhány tudott megmenekülni, keresztülúszva a folyamon. Többeket elfogtak és mert ezek között néhány olyan is volt —különösen franciák, — aki hűtlen lett a fölséges császárhoz, ezeket felakasztották. (Ekkor pusztult el azoknak a parasztoknak a nagy része is, akiket Rákóczi katonái oda hajtottak a vár megerősítésére.) A magyarok parancsnoka La Moth volt, aki a vár gyászos elvesztésével szintén a császári katonaság kezébe került. Ez igen járatos volt az erődítések építésében és sok római és egyéb régi követ és érmet talált az árkok és sáncok építésekor. A falu lakói egyébként szétszéled-