Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

tek, részint Rákóczi csapatainak rajtaütései miatt, részint pedig azért, inert az eszergomi várparancsnok sem tűrte, hogy a faluban maradjanak, nehogy alkalmat adjanak a szökésre. Kevéssel azelőtt ugyanis az esztergomi várőrségnek több mint kétszáz gyalogos katonája ebben a falubán ment át a magyarokhoz. Ezjért a falu csak akkor vált ismét lakottá, és kezdett újjáépülni, amikor helyreállott az ország békéje. Ettől az időtől kezdve a németekkel vegyes magyar lakosság nem kis mértékben gyarapította a falut. A lakosság katolikus, temploma is van, melyet a toronynyal együtt Iveresztély Ágost bíboros érsek, Paluska György jószágkormányzó és Truszgruber János plébános ide jében épült. A Duna mellett lévő része sík, de a Dunától távolodva előbb dombok, majd hegyek vannak. A begyek Lábatlan és Bajót felé meredekebbek, Mogyorós és Tát irányában pedig inkább lankásak. Végül megemlítendő, hogy az állami postának váltóállomása van itt, továbbá van vendégfogadó is az utasok szá46. mára. 15. Mogyorós a budai apácák jelentéktelen faluja a köröskörül lejtős hegyektől övezett mély völgyben. 47. Ezeknek egyike az északra fekvő Nyergesújfalutól, másika pedig a nyugatra fekvő Bajóttól és a délre lévő Pélytől és Sáptól határolja el a falut. Kelet felé a harmadik hegy a határ affelé a puszta felé, amely ugyancsak a budai apácákhoz, vagy a Szent István szemináriumhoz tartozik. Mindezek a helyek egyaránt mintegy egy nesved mérföldnyire vannak a falutól. Tát felé völgy nyílik, amely síksággá szélesül. A falu határa tehát csupa meredek lejtő és ezeknek megműveléséből nem sok hasznuk van a lakosoknak. Mintegy huszonkét évvel ezelőtt ide telepített tótokból áll az egész falu. 16. Tóth, az előbbinél sokkal népesebb, de a haS7